arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy az Antarktiszról a tengerbe jutó olvadékvíz és üledékek bizonyos mértékig segíthetnek lassítani a klímaváltozást. Az elmélet szerint a gleccserekből és jégtakaróból származó ásványi anyagok – különösen a vas – táplálhatják az óceánban élő mikroszkopikus algákat. Ezek az algák fotoszintézis során szén-dioxidot kötnek meg, így segíthetnek csökkenteni a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségét.

Egy új kutatás azonban azt mutatja, hogy ez a hatás sokkal gyengébb lehet, mint korábban gondolták. A mérések alapján az olvadó antarktiszi jég jóval kevesebb biológiailag hasznosítható vasat juttat az óceánba, mint amennyit a tudósok korábban feltételeztek.

A vas szerepe az óceáni szénmegkötésben

Az óceánok fontos szerepet játszanak a Föld szénkörforgásában. A mikroszkopikus tengeri algák, más néven fitoplanktonok fotoszintézis segítségével szén-dioxidot vesznek fel a vízből. Ehhez azonban bizonyos tápanyagokra, például vasra is szükségük van.

Korábban úgy vélték, hogy az antarktiszi gleccserek olvadása jelentős mennyiségű vasat juttat a környező vizekbe, ami serkenti az algák növekedését. Ha ez igaz lenne, akkor az olvadó jég bizonyos mértékig segíthetne a légköri szén-dioxid csökkentésében.

Az új kutatás azonban kimutatta, hogy a gleccserekből származó vas mennyisége sokkal kisebb, mint a mélyebb tengeri üledékekből vagy a mélyvízből származó tápanyagoké. Emiatt az algák növekedésére gyakorolt hatása is jóval korlátozottabb.

Mi történik valójában az olvadó jéggel?

Az Antarktisz jégtakarója kulcsszerepet játszik a globális klímarendszerben. A kontinens hatalmas mennyiségű jeget tárol, amely a Föld édesvízkészletének több mint 70 százalékát tartalmazza. Ha ez a jég jelentős mértékben elolvadna, a globális tengerszint drasztikusan megemelkedne.

Az olvadás ráadásul többféle visszacsatolási folyamatot is elindíthat. Amikor a jég eltűnik, a sötétebb tengervíz több napfényt nyel el, ami tovább gyorsíthatja a felmelegedést. Emellett az olvadékvíz megváltoztathatja az óceáni áramlásokat és a sótartalom eloszlását, ami a globális éghajlati rendszert is befolyásolhatja.

Miért fontos ez a felfedezés?

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a természetes folyamatok nem képesek jelentősen ellensúlyozni az emberi tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátást. Ha az antarktiszi jég olvadása nem serkenti érdemben az algák szénmegkötő képességét, akkor ez a folyamat nem jelent valódi „klímavédelmi” mechanizmust.

A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy a globális felmelegedés lassításának legfontosabb módja továbbra is az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Az Antarktisz jégtakarójának stabilitása ugyanis kulcsfontosságú a bolygó éghajlati egyensúlya és a tengerszint alakulása szempontjából.

A jövő kutatásai

A kutatók tovább vizsgálják, hogyan hat az olvadó jég az óceánok kémiai összetételére és a tengeri ökoszisztémákra. A cél annak pontosabb megértése, hogy a poláris régiók változásai milyen módon befolyásolják a globális klímát.

Egy dolog azonban már most világos: az antarktiszi jég olvadása nem jelent rejtett megoldást a klímaváltozás problémájára. Sokkal inkább egy figyelmeztető jel arra, hogy a bolygó gyorsan változik, és a jövőben még komolyabb környezeti kihívásokkal kell szembenéznünk.

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!