Az alpesi lepkék magasabbra költöznek, de nem a hőmérséklet a fő ok

A klímaváltozás hatására egyre több állat- és növényfaj tolódik magasabb hegyvidéki területek felé. A jelenséget általában az emelkedő hőmérséklettel magyarázzák: ahogy melegszik az éghajlat, a hideget kedvelő fajok egyre feljebb húzódnak.

Egy új, svájci kutatás azonban azt mutatja, hogy az alpesi lepkék esetében a történet ennél jóval összetettebb. A tudósok szerint nem a hőmérséklet a legfontosabb tényező, hanem az, hogy hol találják meg azokat az élőhelyeket és tápnövényeket, amelyek nélkül nem tudnak fennmaradni.

A hegyekben nem elég a hűvösebb levegő

A kutatást a svájci Nemzeti Parkban végezték, ahol a kutatók összehasonlították a jelenlegi lepkeállományokat a két évtizeddel korábbi felmérésekkel.

Az eredmények alapján a lepkék valóban magasabb régiók felé mozdultak el, méghozzá nagyjából olyan ütemben, amilyen gyorsan a térség felmelegedett. Ez első pillantásra megerősítené azt a feltételezést, hogy a hőmérséklet irányítja a folyamatot. A részletes elemzés azonban mást mutatott.

Az élőhely fontosabbnak bizonyult, mint a magasság

A kutatók megállapították, hogy a lepkefajok eloszlását sokkal jobban magyarázta az adott élőhely típusa, mint önmagában a tengerszint feletti magasság.

A vizsgálat szerint az élőhelyek jellemzői a lepkeközösségek változatosságának közel felét megmagyarázták, miközben a magasság önmagában csak csekély szerepet játszott. Ez azt jelenti, hogy egy megfelelő növényzettel rendelkező terület még alacsonyabban fekve is alkalmas lehet egy magashegységi lepke számára.

A tápnövények döntik el a lepkék sorsát

Számos alpesi lepke rendkívül specializált. Hernyóik kizárólag egy vagy néhány növényfajon képesek fejlődni.

Ha ezek a növények nem tudnak olyan gyorsan magasabbra terjedni, mint ahogy a hőmérséklet emelkedik, akkor a lepkék hiába találnának megfelelő klímát: egyszerűen nem lesz elegendő táplálékuk. Ez az úgynevezett élőhely–tápnövény eltérés a kutatók szerint a jövő egyik legnagyobb természetvédelmi kihívása lehet.

Nem minden faj reagál ugyanúgy

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a szűk élőhelyigényű, specialista fajok sokkal erősebben reagáltak a környezeti változásokra, mint az általánosabb igényű lepkék.

Ez arra utal, hogy a klímaváltozás hosszú távon nemcsak a fajok elterjedését alakíthatja át, hanem az egész hegyvidéki ökoszisztéma összetételét is. A kevésbé alkalmazkodó fajok visszaszorulhatnak, miközben az alkalmazkodóképesebb fajok nagyobb teret nyerhetnek.

Magyarország számára is fontos tanulság

Bár Magyarországon nincsenek alpesi magashegységek, a kutatás üzenete a hazai természetvédelem számára is fontos.

A Bükk, a Mátra és az Alpokalja számos olyan ritka lepkefajnak ad otthont, amelyek érzékenyek az élőhelyek változására. A kutatás szerint nem elegendő csupán a klímaváltozás hatásait figyelni: legalább ilyen fontos megőrizni a megfelelő növényzetet, a természetes gyepeket és az összefüggő élőhelyeket.