Apró érzékelő jelezheti, ha baj van a növényekkel
A növények sokszor már jóval azelőtt reagálnak a környezeti stresszre, hogy annak bármilyen látható jele megjelenne a leveleiken. Egy japán kutatócsoport most olyan rendkívül vékony érzékelőt fejlesztett ki, amely képes hosszú időn keresztül megfigyelni a növények elektromos jeleit anélkül, hogy károsítaná őket. A technológia különlegessége, hogy még a finom szőrökkel borított leveleken is működik, amelyek eddig komoly akadályt jelentettek a hasonló eszközök számára.
A Tokiói Tudományegyetem (Institute of Science Tokyo) kutatói által kifejlesztett érzékelő mindössze 70 nanométer vastagságú, vagyis nagyjából ezerszer vékonyabb egy emberi hajszálnál. A fejlesztés egy több mint tíz éve fennálló technológiai problémára kínál megoldást, és a jövőben hozzájárulhat a mezőgazdasági növények egészségi állapotának folyamatos ellenőrzéséhez.
A növények elektromos jelekkel reagálnak a környezetükre
Bár a növények nem rendelkeznek az állatokéhoz hasonló idegrendszerrel, sejtjeik elektromos változásokkal is reagálnak a külső ingerekre. A fényviszonyok megváltozása, a szárazság, a magas hőmérséklet vagy bizonyos vegyi anyagok mind befolyásolhatják ezeket a jeleket.
A kutatók szerint az elektromos aktivitás megfigyelése különösen értékes lehet, mert egyes stresszhatások már azelőtt kimutathatók, hogy a növény levelei elszíneződnének, hervadni kezdenének vagy más látható károsodást mutatnának.
A hagyományos módszerek azonban számos nehézséggel járnak. A növényi szövetbe szúrt elektródák sérüléseket okozhatnak, míg a levelek felszínére helyezett, gélszerű érzékelők gyakran nem tapadnak megfelelően, különösen esős körülmények között.
A probléma még összetettebb azoknál a növényeknél, amelyek leveleit apró szőrök borítják.
Egy mindössze 70 nanométer vastag érzékelő jelentheti a megoldást
A paradicsom, a szója, a padlizsán és a tök levelein apró növényi szőrök, úgynevezett trichómák találhatók. Ezek többek között védelmi funkciókat láthatnak el, ugyanakkor megnehezítik a hagyományos elektródák megfelelő rögzítését.
A japán kutatók ezért olyan ultravékony, rugalmas filmet fejlesztettek, amely egyrétegű szén nanocsöveket és egy puha polimerhordozót tartalmaz.
A fejlesztés lényege, hogy az érzékelő olyan vékony, hogy a levélszőrök helyenként áthatolhatnak rajta. A film többi része így közvetlenül érintkezhet a levél felszínével, lehetővé téve az elektromos jelek mérését.
A technológia további előnye, hogy nincs szükség ragasztóanyagra, és a film a beérkező fény több mint 80 százalékát átengedi. Ez azért fontos, mert a növénynek a mérés során is szüksége van fényre a fotoszintézishez.
Az érzékelő kialakítása emellett lehetővé teszi a vízpára távozását is, így kevésbé akadályozza a levél természetes működését.
Közel tíz hónapon keresztül működött ugyanazon a levélen
A kutatás egyik legfigyelemreméltóbb eredménye az eszköz tartóssága volt.
A tudósok egy szobai futókaként ismert növényen (Epipremnum aureum) összesen 300 napon keresztül végeztek méréseket. Az érzékelő a kísérlet végén is az első naphoz hasonló minőségű elektromos jeleket rögzített.
Ez jelentős előrelépés a hagyományos elektródákhoz képest, amelyek hosszabb használat során károsíthatják a növényi szöveteket. A kutatásban alkalmazott hagyományos elektródák például már két hét után elszíneződést okoztak a leveleken, míg az ultravékony film esetében nem figyeltek meg hasonló károsodást.
Az új érzékelő az esővel szemben is ellenállónak bizonyult. A laboratóriumi vizsgálatok során a mesterséges eső és a vízbe merítés sem választotta le a levél felszínéről.
Mindez különösen fontos lehet a mezőgazdaságban, ahol az érzékelőknek változó időjárási körülmények között kellene megbízhatóan működniük.
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!