Emberre veszélyes antibiotikum-rezisztens baktériumok hemzsegnek a városi madarakban

A városi környezetben élő vadmadarak olyan kórokozók hordozói lehetnek, amelyek számos antibiotikummal szemben ellenállóak, így komoly közegészségügyi kockázatot jelentenek. A legújabb kutatások arra figyelmeztetnek, hogy a városokban élő sirályok, kacsák és varjak nagyobb eséllyel hordozzák az antibiotikum-rezisztens baktériumok különböző fajait. Ezek a baktériumok a természetes élőhelyeiktől távol, az emberi tevékenységek következtében kerülnek be szervezetükbe.

Hogyan alakul ki a probléma?

Az antibiotikum-rezisztencia (AMR) legfőbb oka az antibiotikumok indokolatlan és túlzott használata az emberi és állatorvosi gyógyászatban. A gondot tovább súlyosbítja, hogy a városi madarak – különösen azok, amelyek gyakran érintkeznek szennyezett területekkel, mint például hulladéklerakók vagy szennyvíztisztító telepek – könnyen felveszik ezeket a rezisztens baktériumokat. A kutatók megállapították, hogy a városi környezetben élő madárfajok, például a varjak és sirályok, sokkal több antibiotikum-rezisztens génnel rendelkező baktériumot hordoznak, mint a távolabbi élőhelyeken található társaik.

Samuel Sheppard professzor, az Ineos Oxford Institute for Antimicrobial Research társszerzője szerint a városi madarak jelentős távolságokat képesek megtenni, és a hordozott baktériumokat továbbadhatják a fogságban tartott baromfiknak is. Ez különösen aggasztó, mivel a baromfiágazatban a baktériumok emberre történő átvitele már jól dokumentált jelenség, és komoly kockázatot jelent az élelmiszerbiztonság szempontjából.

A kutatás eredményei

A kutatók világszerte, különböző városi környezetekben gyűjtötték a madarak ürülékmintáit, hogy felmérjék a rezisztens baktériumok jelenlétét. Kanada, Finnország, Olaszország, Litvánia, Japán, Svédország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok városi madarait vizsgálva kimutatták, hogy a városlakó fajokban háromszor annyi antibiotikum-rezisztenciához kapcsolódó gént hordozó baktérium van, mint a természetes élőhelyeiken élő madarakban.

A kutatók különösen a Campylobacter jejuni baktériumtörzsek jelenlétét vizsgálták. Ez a baktérium a madarak bélmikrobiomjának része, és emberi megbetegedések esetében súlyos gasztroenteritiszt okozhat. A kutatásból kiderült, hogy a városi madarakban élő C. jejuni törzsek sokkal ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben.

Mi a teendő?

Bár az eredmények aggasztóak, a kutatók szerint további mintavételekre van szükség ahhoz, hogy pontosan megértsék, hogyan terjednek ezek a rezisztens baktériumok a városi környezetben és hogyan jutnak el a haszonállatokhoz. Dr. Danna Gifford, a Manchesteri Egyetem munkatársa szerint a legfontosabb lépés az lenne, ha korlátoznánk a madarak hozzáférését a potenciálisan szennyezett területekhez, mint például a hulladéklerakókhoz és a szennyvíztisztítókhoz.

Az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedése már most is globális egészségügyi kihívás, amely évente több millió halálesetet okoz világszerte. Az óvintézkedések betartása mellett mindenképp szükség van a rezisztens baktériumok terjedésének további kutatására és a helyi ökoszisztémák megfelelő kezelésére, hogy minimalizáljuk a veszélyt, amit ezek a városi madarak hordozhatnak.

Az AMR baktériumok ellenőrizhetetlen terjedése mind az emberi, mind az állati populációkra kihatással lehet, és a jövőben akár az élelmiszerbiztonságot is veszélyeztetheti.