Akár néhány óra alatt megáradhatnak a hegyi patakok, új kutatás figyelmeztet
A hegyvidéki patakok és folyók akár rendkívül rövid idő alatt is reagálhatnak a heves esőzésekre, ami növeli a hirtelen áradások veszélyét. Egy új japán kutatás szerint a csapadék hatása még az 500 méternél hosszabb, meredek hegyoldalakon is meglepően gyorsan megjelenhet a vízfolyásokban. A szakemberek másfél éven keresztül figyelték a japán Alpok egyik vízgyűjtő területét, és megállapították, hogy az árhullámok kialakulásában nemcsak a terepviszonyok, hanem a talaj előzetes nedvességtartalma is meghatározó szerepet játszik. Az eredmények pontosabb árvízi előrejelzéseket tehetnek lehetővé.
A hegyvidéki területeken kialakuló villámárvizek különösen veszélyesek, mert a vízszint rövid idő alatt jelentősen megemelkedhet. A meredek völgyekben lezúduló víz ráadásul nagy mennyiségű hordalékot, követ és fatörmeléket is magával sodorhat.
A japán Cukubai Egyetem kutatói most azt vizsgálták, milyen gyorsan jut el a hegyoldalakra hulló csapadék hatása a folyókhoz.
Hét mérőállomás, 65 esőzés
A kutatást a Japán középső részén található Akaisi-hegységben, az Ói-folyó egyik mellékvízfolyásának vízgyűjtőjén végezték.
A vizsgált terület különösen meredek: a hegyoldalak átlagos lejtésszöge 37,4 fok, az éves csapadékmennyiség pedig meghaladja a 3100 millimétert.
A szakemberek hét helyszínen mérték a vízszint változását, miközben egy központi mérőállomáson a csapadékot is rögzítették.
A másfél éves megfigyelési időszakból 65 olyan esőzést választottak ki, amelyeknél összehasonlítható volt a csapadék és a vízszint tetőzésének időpontja.
Az eredmények szerint egyes eseményeknél a hegyoldalakról érkező hidrológiai hatás rendkívül gyorsan jelentkezett a vízfolyásokban.
A vizsgált összefüggésekből becsült hegyoldali késés legnagyobb értéke 160 perc volt azoknál az eseményeknél, amelyek egyértelműen követték a várt mintázatot.
Ez még az 500 méternél hosszabb lejtők esetében is gyors reakciót jelent.
Miért érkezhet ilyen gyorsan a víz?
A kutatók szerint a jelenség magyarázatában fontos szerepet játszhat a talajban már korábban felhalmozódott nedvesség.
Amikor a talaj telítetté válik, a további csapadék hatása gyorsan továbbterjedhet a felszín alatti vízvezető rétegekben.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden esőcsepp néhány perc alatt eljut a patakig. A víznyomás változása és a már jelen lévő víz mozgása is gyors vízszintemelkedést okozhat.
A kutatók ugyanakkor eltérő viselkedést is megfigyeltek.
Egyes kisebb vízgyűjtők lassabban reagáltak, mint a nagyobbak. Ennek hátterében a kezdetben szárazabb talaj és a felszín alatti vízutánpótlás eltérő szerepe állhat.
Ezért a vízgyűjtő mérete és meredeksége mellett a korábbi csapadékviszonyokat is figyelembe kell venni az előrejelzéseknél.
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!