A világ folyóinak közel 80 százaléka csendben oxigént veszít

Egy új, globális kutatás szerint a világ folyóinak jelentős része fokozatosan veszít az oldott oxigéntartalmából. A tudósok több mint 21 ezer folyószakaszt vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy a folyók közel 80 százalékában csökkent az oxigénszint az elmúlt évtizedekben. A jelenség komoly veszélyt jelenthet a vízi élővilágra és az ivóvízrendszerekre is.

A trópusi folyók vannak a legnagyobb veszélyben

A kutatók eredetileg azt feltételezték, hogy az északi, gyorsabban melegedő térségek folyói veszítik majd a legtöbb oxigént. A mérések azonban meglepő eredményt hoztak. A legnagyobb csökkenést a trópusi folyókban figyelték meg, különösen Dél-Ázsiában és az Amazonas térségében.

A szakemberek szerint ezek a folyók már eleve közel állnak ahhoz a határhoz, amely alatt a halak és más vízi élőlények nehezen tudnak életben maradni.

A melegebb víz kevesebb oxigént képes megtartani

A jelenség egyik legfontosabb oka a globális felmelegedés. A melegebb víz fizikailag kevesebb oldott oxigént képes tárolni, mint a hidegebb. A kutatás szerint az oxigénvesztés több mint 60 százalékáért közvetlenül a hőmérséklet-emelkedés felelős.

Emellett a melegebb környezetben a mikroorganizmusok aktivitása is fokozódik, ami tovább növeli az oxigénfogyasztást a vízben.

A hőhullámok felgyorsítják a folyamatot

A kutatás szerint a rövid, intenzív hőhullámok különösen nagy hatással vannak a folyók oxigénszintjére. Ezek az időszakok gyors oxigénvesztést idéznek elő, amely hosszú távon is nyomot hagyhat az ökoszisztémákban.

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a gyakoribbá váló extrém hőség miatt a jövőben tovább romolhat a helyzet.

A halállomány és az ivóvíz is veszélybe kerülhet

Az alacsony oxigénszint először az érzékenyebb halfajokat érinti. Ha a folyókban túl kevés az oxigén, egyes fajok eltűnhetnek, miközben az algák és bizonyos baktériumok gyorsabban elszaporodhatnak.

A szakemberek szerint ez nemcsak a természetes ökoszisztémákat veszélyezteti, hanem az emberi vízhasználatot is. A rosszabb vízminőség miatt az ivóvíz tisztítása is drágábbá és nehezebbé válhat.

A folyók állapota sokáig rejtve maradhat

A kutatók szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a folyók kívülről gyakran teljesen egészségesnek tűnnek. Az oxigénvesztés lassú folyamat, amelyet szabad szemmel szinte lehetetlen észrevenni.

A háttérben azonban a teljes tápláléklánc fokozatosan sérülhet, ami hosszú távon visszafordíthatatlan károkat okozhat.

Műholdak és mesterséges intelligencia segítették a kutatást

A kutatócsoport műholdas adatokat és mesterséges intelligenciát is felhasznált a vizsgálatok során. Ennek segítségével 1985 és 2023 között tudták rekonstruálni a folyók oxigénszintjének változását világszerte.

A tudósok szerint a következő években kulcsfontosságú lesz a folyók állapotának pontosabb nyomon követése és a vízszennyezés csökkentése.

A kutatás alapján, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a század végére a folyók oxigénszintje globálisan további 4–5 százalékkal csökkenhet.