A városi parkok a határaikon túl is hűtik a környező utcákat

A nyári hőhullámok egyre komolyabb kihívást jelentenek a városok számára. A beton, az aszfalt és az épületek nappal elnyelik a hőt, majd lassan visszasugározzák azt, ami jelentősen megemelheti a városi hőmérsékletet. Ezt a jelenséget városi hőszigethatásnak nevezik, és Európa számos nagyvárosában egyre gyakrabban okoz egészségügyi problémákat.

Egy új brit kutatás azonban arra utal, hogy a városi parkok szerepe a hőség elleni védekezésben nagyobb lehet, mint korábban gondolták. A vizsgálat szerint a parkok nemcsak saját területükön biztosítanak kellemesebb mikroklímát, hanem a környező városrészeket is hűthetik.

Hátizsákba épített laboratóriummal mérték a várost

A Surrey Egyetem kutatói a dél-angliai Guildford városában található Stoke Park területén végeztek méréseket. Ahelyett, hogy néhány fix mérőállomást használtak volna, egy kutató hordozható műszerekkel felszerelt hátizsákkal járta be a parkot és a környező utcákat.

A berendezések folyamatosan mérték a levegő hőmérsékletét, a légszennyező részecskék koncentrációját, a szén-dioxid-szintet és a zajterhelést. A méréseket reggel, délután és este is megismételték, így részletes képet kaptak arról, hogyan változnak a környezeti viszonyok a park és a beépített területek között.

A parkok valóban hűtik a várost

Az eredmények szerint a park belsejében a levegő hőmérséklete nappal átlagosan 1–2 Celsius-fokkal alacsonyabb volt, mint a környező utcákban.

A kutatók ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a hűtő hatás nem áll meg a park szélén. A mérések szerint a parktól kifelé haladva minden 100 méteren több mint fél Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet, és a hatás akár 300 méterre is kimutatható maradt.

Nemcsak hűvösebb, hanem csendesebb is

A kutatás nemcsak a hőmérsékletre koncentrált.

A mérések szerint a parkokban a zajszint is jelentősen alacsonyabb volt, mint a közeli utcákban. A növényzet, a puhább talaj és a nyílt zöldfelületek elnyelik a hanghullámok egy részét, így a parkok természetes zajcsillapítóként működnek. A kutatók több mint 5 decibeles különbséget is mértek egyes helyszíneken, ami az emberi fül számára jól érzékelhető változásnak számít.

A levegő minősége is javulhat

A vizsgálat azt is megállapította, hogy a parkokban általában alacsonyabb volt a légszennyező részecskék koncentrációja.

Különösen a reggeli órákban mutatkozott jelentős eltérés, amikor a forgalom által kibocsátott szennyező anyagok még nem oszlottak el teljesen a városi levegőben.

Budapest számára is fontos üzenet

A kutatás eredményei különösen érdekesek lehetnek a közép-európai városok számára.

Budapesten az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a tartós hőhullámok, miközben a sűrűn beépített városrészekben gyakran több fokkal magasabb a hőmérséklet, mint a környező zöldterületeken. A Városliget, a Népliget, a Margitsziget vagy a Bikás Park nemcsak rekreációs területként fontos, hanem a helyi mikroklíma szabályozásában is szerepet játszhat.