Az Andok egyértelmű jele: A trópusi gleccserek vészriadót fújnak

Az Andok hegységben magasan fekvő trópusi gleccserek létük sorsdöntő pillanatához érkeztek. Méretük több mint 11 700 éve a legkisebbre zsugorodott. A Boston College legújabb kutatása rávilágított e jégtömegek gyors visszahúzódására, ami sejteti az éghajlatváltozás hatásainak riasztó felgyorsulását, amely messze meghaladja a korábbi előrejelzéseket.

A felmelegedés új korszaka

Az elemzés, amely a visszahúzódó jég által feltárt új kőzetmintákra fókuszált, azt mutatja, hogy a trópusok melegebbek, mint az utoljára a korai holocén korban voltak. A holocén, ami körülbelül 11 700 éve kezdődött, stabil éghajlatot biztosított az emberi civilizációk fejlődéséhez. Az eredmények szerint azonban most egy új éghajlati korszakban vagyunk: az antropocénben, amelyet az emberiség Földre gyakorolt hatása alakított ki.

Jeremy Shakun, a Boston College föld- és környezettudományok docense hangsúlyozta az eredmények jelentőségét.

“Elég erős bizonyítékunk van arra, hogy ezek a gleccserek most kisebbek, mint az elmúlt 11 000 évben bármikor voltak” – jelentette ki Shakun.

Megjegyezte, hogy a modern kori gleccserek visszahúzódásának elsődleges mozgatórugója az emelkedő hőmérséklet, nem pedig más tényezők, például a hóesés csökkenése vagy a felhőzet változása. Ez arra utal, hogy a trópusokon jelentős felmelegedés következett be, amely a holocén éghajlati tartományon kívülre tolta őket.”

A gleccserek gyors visszahúzódásának következményei

A trópusi gleccserek gyors visszahúzódása mélyreható következményekkel jár a globális éghajlati mintákra és ökoszisztémákra nézve. A gleccserek hagyományosan a szélesebb körű környezeti változások mutatói. A jelenlegi visszahúzódásuk vészharangot kongat, mivel a felfedezés arra utal, hogy a világ számos gleccsere a korábban vártnál sokkal gyorsabban, akár évtizedekkel gyorsabban is visszahúzódhat.

A kutatók azt próbálták megérteni, hogy a trópusi gleccserek jelenlegi mérete hogyan viszonyul az elmúlt 11 000 év során kialakult történelmi kiterjedésükhöz. Ennek érdekében egy nemzetközi tudóscsoport expedícióra indult Kolumbiába, Peruba és Bolíviába. Elemezték a trópusi Andokban a zsugorodó gleccserek által a közelmúltban feltárt alapkőzet kémiai összetételét, a ritka izotópok koncentrációjára összpontosítva, amelyek a gleccserek történelmi méretére utalnak.

Kritikus küszöbérték átlépése

A gleccserek átléptek egy kritikus klimatológiai küszöböt, amelyből következtetni lehet a gleccserek jövőbeli viselkedésére világszerte. A trópusok további felmelegedésével e gleccserek felgyorsult olvadása jelentősen hozzájárulhat a globális tengerszint emelkedéséhez, ami messzemenő következményekkel járhat a part menti közösségekre és ökoszisztémákra nézve.

A trópusi gleccserek visszahúzódása ráadásul azonnali helyi hatásokkal jár. Azok a közösségek, amelyek a gleccserek olvadékvizétől függnek a mezőgazdaság, az ivóvíz és a vízenergia előállítása szempontjából, már most is tapasztalják a vízkészlet csökkenését. A gleccserek elvesztése az egyedülálló alpesi ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget is veszélyezteti, mivel a hideg környezethez alkalmazkodott fajok élőhelyei beszűkülnek.

Az Andokban tett megállapítások felhívják a figyelmet arra, hogy az éghajlatváltozással globális szinten sürgősen foglalkozni kell. Emellett a már folyamatban lévő változásokkal való megbirkózáshoz elengedhetetlen a veszélyeztetett közösségek éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének és alkalmazkodási stratégiáinak támogatása.

A trópusi gleccserek visszahúzódása az Andokban egyértelmű jele az éghajlatváltozás felgyorsult ütemének. A bizonyítékok a trópusok jelentős felmelegedésére utalnak, ami átmenetet jelent a holocénből az antropocénbe. Ez az átmenet mélyreható következményekkel jár a globális éghajlati mintákra, az ökoszisztémákra és az emberi közösségekre nézve. Ma már a most rögtön van. Vagyis az éghajlatváltozás elleni küzdelem azonnali és tartós erőfeszítéseket igényel.