A tekintet nyelve: új kutatás bizonyítja, hogy a szemekkel is képesek vagyunk kommunikálni

A “lélek tükre” nem csupán költői hasonlat – egy friss kutatás tudományosan is alátámasztja, hogy az emberek képesek mások szándékait érzékelni pusztán a tekintetükből. A Communications Psychology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az emberek agya különbséget tesz szándékos és nem szándékos szemmozgások között – méghozzá meglepően gyorsan.

Szándék a szemek mögött

A kutatást vezető dr. Jelena Ristic, a kanadai McGill Egyetem pszichológia professzora szerint az emberek már néhány ezredmásodperccel a szemmozgás előtt képesek megjósolni, hogy az illető hova fog nézni – ha az a mozdulat szándékos.

A kutatók több kísérlet során embereket figyeltettek olyan videókkal, ahol egy személy vagy saját döntése alapján, vagy egy utasítás hatására nézett balra vagy jobbra. Az alanyoknak azelőtt kellett megtippelniük a tekintet irányát, hogy az ténylegesen megtörtént volna. Meglepő módon az emberek gyorsabban és pontosabban tippeltek, amikor az alany szándékosan mozdította a szemét.

Apró jelek, hatalmas jelentés

Bár a szemmozgás előtti pillanatokban a videón látszólag nem történt semmi különös, a részletes mozgáselemzés felfedte: szándékos tekintetváltás előtt finom, alig észrevehető mozgások jelentek meg a szemkörnyéken. Ezek a mikromozgások lehetnek azok a jelek, amelyekre az emberi agy ösztönösen reagál – és amelyek lehetővé teszik, hogy szinte olvassunk egymás gondolataiban.

„A rendszerünk rendkívül érzékeny ezekre az apró mozdulatokra” – mondta Ristic.

Finom mozgások észlelése

A kutatók megfigyelték, hogy a szándékos tekintetváltások előtt finomabb mozgások történtek a szem környékén, mint a nem szándékos esetekben. Ezek az apró mozgások, bár szabad szemmel alig észrevehetők, jelezhetik a megfigyelők számára a közelgő tekintetváltás szándékosságát.

Párhuzamos feldolgozási folyamatok

A tanulmány arra utal, hogy az emberek agya párhuzamosan dolgozza fel a tekintet irányát és annak szándékosságát. Míg a tekintet irányát gyorsan és automatikusan követjük, a szándékosság értelmezése egy különálló, talán lassabb folyamat lehet.

Jövőbeli kutatási irányok

A kutatók tervei között szerepel, hogy tovább vizsgálják, hogyan érzékelik az emberek a tekintet szándékosságát különböző kontextusokban, például segítő vagy megtévesztő szándék esetén. Emellett azt is szeretnék megérteni, hogy az olyan neurodiverz csoportok, mint az autizmussal élők, hogyan dolgozzák fel ezeket a finom nonverbális jeleket.

Ez a kutatás rávilágít arra, hogy a szemmozgások apró különbségei hogyan befolyásolhatják a társas interakciókat, és hogyan érzékeljük mások szándékait pusztán a tekintetük alapján.

Kommunikáció szavak nélkül

A kutatás következő lépései még izgalmasabb lehetőségeket rejtenek. A kutatók például azt tervezik, hogy olyan helyzeteket modelleznek, amikor valaki segítő vagy éppen megtévesztő szándékkal néz valahová – hogy kiderüljön, vajon ezeket az érzelmi tartalmakat is képesek vagyunk-e érzékelni csupán a tekintetből.

Remény a neurodiverz közösségek számára

A tanulmány különösen fontos lehet azok számára, akik neurodiverzitással élnek – például autizmus spektrumzavarral vagy ADHD-vel küzdőknek. Számukra a társas jelek értelmezése gyakran kihívás, ezért a kutatók arra kíváncsiak, vajon pontosan hol és hogyan tér el az ő agyi feldolgozásuk a neurotipikus emberekétől.

„Ez az egyik szent grál kérdés az autizmus kutatásában” – tette hozzá Ristic. „Hol van a rendszerben az eltérés, és milyen összetevők érintettek?”