A szélviharok évekre sebezhetővé tehetik az erdőket

Egy nagyobb szélvihar pusztítása első pillantásra könnyen felmérhetőnek tűnik: kidőlt fák, letört ágak és megnyílt lombkorona marad utána. Egy új finn kutatás szerint azonban a valódi károk egy része csak évekkel később jelentkezik. A vihar ugyanis olyan változásokat indíthat el az erdőben, amelyek növelik a későbbi kéregbogár- és hókárok valószínűségét.

A Kelet-finnországi Egyetem kutatói több mint 70 ezer szélkárosított erdőterület adatait elemezték. Eredményeik szerint az erdei káreseményeket nem érdemes egymástól független problémákként kezelni: egy szélvihar megváltoztathatja azokat a körülményeket, amelyek között a következő káresemény bekövetkezik.

Több mint 70 ezer erdőterület mutatta meg a mintázatot

A kutatók finn országos erdészeti adatokat és hosszú távú kárfelméréseket kapcsoltak össze. A céljuk annak feltárása volt, hogy milyen károk követik a szélviharokat, és mely erdőtípusok különösen érzékenyek ezekre.

Két fontos láncolat rajzolódott ki. Egyes szélkárosított erdőket később kéregbogarak támadtak meg, míg más területeken a hó okozott újabb károkat.

A két folyamat ráadásul nem ugyanolyan erdőkben jelentkezett. A fajösszetétel, az állományszerkezet, a helyi éghajlat és a domborzat egyaránt befolyásolta, milyen veszély következhetett a szélvihar után.

A vihar után öt év különösen fontos lehet

A kutatás egyik legfontosabb eredménye az időzítés volt.

A szélvihart követő hókárok mintegy 94 százaléka az első öt évben jelentkezett. A szélkárok után bekövetkező kéregbogár-károk esetében ez az arány körülbelül 76 százalék volt.

Nyolc éven belül pedig mindkét vizsgált kárláncolat több mint 90 százaléka lezajlott.

Ez azt jelenti, hogy egy nagyobb vihar után nem feltétlenül elegendő egyszer felmérni a kidőlt fákat. Az érintett erdők állapotát még éveken keresztül érdemes követni, mert a vihar által előidézett változások később újabb problémákhoz vezethetnek.

A kéregbogarak kihasználhatják a sérülékeny erdőket

A viharban megsérült vagy kidőlt fák kedvező körülményeket teremthetnek bizonyos kéregbogarak számára. A problémát tovább fokozhatja a melegebb időjárás, amely több kártevő fejlődésének és szaporodásának kedvezhet.

A finn vizsgálat szerint a melegebb területeken található, szerkezetileg változatos és lucfenyőt is tartalmazó állományok esetében különösen fontos lehet a kéregbogár-károk követése.

A kutatás ugyanakkor nem azt állítja, hogy minden vegyes erdő automatikusan sérülékenyebb. A károk kialakulását több tényező együttes hatása határozza meg, ezért a kutatók szerint helyspecifikus erdőkezelésre van szükség.

Máshol inkább a hó jelenti a következő veszélyt

A szélvihart követő másik jelentős veszélyforrás a hó volt.

A vizsgálat alapján a meredekebb területeken fekvő erdőkben nagyobb figyelmet érdemelhet a későbbi hókárok kockázata. A korábbi szélkárok ugyanis megváltoztathatják az állomány szerkezetét, így a megmaradt fák másképp viselik a következő szélsőséges időjárási eseményt.

Ez jól mutatja, miért problémás minden viharkárt ugyanazzal a módszerrel kezelni. Egy déli, melegebb lucfenyős állomány egészen más kockázatokkal szembesülhet, mint egy északabbra fekvő, fenyődomináns erdő.