A múlt megszólalt: A BYD-gyár építése történelmi szenzációt hozott

A kínai BYD autógyár építése nemcsak gazdasági, hanem régészeti szempontból is mérföldkő lehet Szeged életében. A több száz hektáron zajló beruházás területén olyan leletek kerültek elő a földből, amelyek alapjaiban változtathatják meg a térség múltjáról alkotott eddigi elképzeléseinket. A feltárások során avar kori temetőt, arany ékszereket és bizánci csengőt is találtak, sőt őskori és népvándorlás kori településnyomok is napvilágra kerültek.

Mi történt pontosan a BYD-gyár építkezésén?

Egy hatalmas beruházás kellős közepén bukkant elő a múlt

A világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, a kínai BYD óriási léptékű gyárat épít Szeged határában. A tervek szerint az üzem éves gyártási kapacitása elérheti a 300 ezer darabot, ezzel több ezer munkahelyet teremtve a régióban. A létesítmény mellett egy önálló festőüzem is épül, és a munkálatok egy közel 300 hektáros területen zajlanak.

Régészeti szenzáció: avar kori temetőre bukkantak

Az építkezés során földmunkák közben olyan régészeti leletek kerültek elő, amelyek miatt a munkálatokat részben meg kellett állítani. A Móra Ferenc Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum régészei a helyszínre vonultak, és eddig 152 avar kori sírt tártak fel.

A sírok között különleges tárgyakat is találtak:

• Arany fülbevalókat
• Egy Bizánci Birodalomból származó bronzcsengőt
• Egyedülálló temetkezési struktúrákat

A sírok keletkezését a szakértők a 6. század végére – 7. század második felére datálják, vagyis az avar korszak csúcspontjára.

Milyen jelentősége van az avar kori temető felfedezésének?

Ritka teljes feltárás

A Móra Ferenc Múzeum régésze, Sztankovászki Tibor elmondta, hogy a temetőre nem számítottak, mert a korábbi próbaszondázások nem mutatták ki a jelenlétét. Az, hogy egy ekkora temetőt teljes egészében feltárhattak, rendkívül ritka a magyar régészet történetében. Ez lehetővé teszi, hogy komplex képet kapjunk az avar kori temetkezési szokásokról, társadalmi rétegződésről és kereskedelmi kapcsolatokról.

Bizánci kapcsolat: mit keres egy Bizánc kori csengő Szegeden?

Az egyik legérdekesebb lelet egy Bizáncból származó bronzcsengő, amely közvetett bizonyíték lehet arra, hogy a mai Szeged környékén már az avar korban is jelen voltak délkeleti kereskedelmi útvonalak. Ez új dimenziót nyithat a Kárpát-medence népeinek kulturális és gazdasági kapcsolatainak kutatásában.

Településnyomok: Szeged múltja az őskorig nyúlik vissza?

A régészek nemcsak temetőt, hanem különféle településnyomokat is feltártak a területen, köztük:

• Őskori tárolóvermeket

• Középkori kutakat

• Állattartásra utaló karámokat

• Népvándorlás kori településmaradványokat

Ezek a leletek alátámasztják, hogy a térség folyamatosan lakott volt az őskortól kezdve, ami tovább növeli Szeged történelmi jelentőségét.

Mit jelent mindez Szeged történelme szempontjából?

Az eddigi történeti narratívák újragondolása

A mostani leletek azt mutatják, hogy Szeged környéke jóval korábban és intenzívebben lakott volt, mint azt korábban feltételezték. A felfedezések új kutatási irányokat nyithatnak meg az alábbi területeken:

• Magyar őstörténet

• Avar–bizánci kapcsolatok

• Őskori és középkori életmód a Tisza mentén

Milyen hatással lesz a beruházásra?

A régészeti feltárás nem állította le teljesen az építkezést, de lassította a folyamatot. A kutatók és az építtetők együttműködnek, hogy a lehető legtöbb érték megmenthető legyen, miközben a beruházás sem kerül veszélybe.

A BYD-gyár építéséhez kapcsolódó földmunkák olyan mértékű régészeti felfedezést eredményeztek, ami átírhatja Szeged és a Dél-Alföld történetét. Az avar kori temető, a bizánci lelet és az őskori településmaradványok új fényt vetnek a térség múltjára, miközben a modern technológiai beruházás és az örökségvédelem példás együttműködésének lehetünk tanúi.

Kép forrása