A mesterséges intelligencia már a vonyításuk alapján is felismeri a farkasokat

A természetvédelmi szakemberek számára az egyik legnagyobb kihívás mindig is az volt, hogy pontosan nyomon kövessék a vadon élő farkasok mozgását. A hagyományos módszerek rendkívül költségesek, időigényesek és gyakran zavarják az állatokat.

Egy új fejlesztés azonban teljesen új irányt mutathat. A kutatók olyan mesterséges intelligenciát fejlesztettek, amely képes felismerni az egyes farkasokat pusztán a vonyításuk alapján. A rendszer minden állat hangját egyedi „akusztikus ujjlenyomatként” kezeli, így érintés nélkül is azonosítani tudja az egyedeket.

Minden farkas hangja egyedi

Bár az emberi fül számára a farkasok vonyítása gyakran hasonlónak tűnik, a hangok valójában számos apró eltérést tartalmaznak.

A hangmagasság, a frekvencia, a hang időtartama, a felhangok és a rezgések mintázata minden egyednél kissé eltérő. Ezeket a különbségeket a mesterséges intelligencia sokkal pontosabban képes érzékelni, mint egy ember.

A kutatók szerint a rendszer ugyanúgy működik, mint az embereknél alkalmazott hangazonosító technológiák: több száz hangjellemző alapján készít egyedi profilt minden farkasról.

Éjjel-nappal figyelhetik a falkákat

A rendszer működéséhez elegendő több, a természetben elhelyezett hangrögzítő.

Ha egy farkas vonyítani kezd, a mesterséges intelligencia elemzi a felvételt, azonosítja az egyedet, majd rögzíti, hogy mikor és hol hallották. Így a kutatók folyamatos képet kaphatnak arról, hogyan mozognak a falkák, mikor változnak a territóriumok, vagy mikor jelennek meg új egyedek.

Mindezt anélkül, hogy be kellene fogni vagy meg kellene jelölni az állatokat.

A természetvédelem számára is áttörést jelenthet

A farkasok állományának felmérése sok országban komoly feladat.

Jelenleg gyakran DNS-mintákra, kameracsapdákra és terepi megfigyelésekre támaszkodnak a szakemberek. Ezek pontos módszerek, de jelentős emberi munkát és anyagi ráfordítást igényelnek.

A bioakusztikai megfigyelés ezzel szemben folyamatos adatgyűjtést tesz lehetővé. A kutatók szerint a mesterséges intelligencia a jövőben segíthet gyorsabban felismerni a falkák méretének változását, az új territóriumok kialakulását vagy akár az orvvadászat miatt eltűnő egyedeket is.

Nemcsak a farkasoknál működhet

A technológia alkalmazási lehetőségei jóval túlmutatnak a farkasokon.

A bioakusztikai mesterséges intelligenciát már ma is használják madarak, bálnák, denevérek és más állatfajok megfigyelésére. A kutatók szerint a következő években egyre több veszélyeztetett faj esetében válhat lehetővé az egyedek hang alapján történő azonosítása.

Ez különösen fontos lehet olyan fajoknál, amelyeket nehéz megfigyelni, vagy amelyek élőhelye nehezen megközelíthető.

Magyarország számára is érdekes lehet

Hazánkban az elmúlt években ismét rendszeresen megjelennek farkasok, elsősorban az Északi-középhegység térségében.

Állományuk nyomon követése jelenleg főként kameracsapdák, genetikai minták és terepi nyomkövetés segítségével történik. Egy hangalapú mesterséges intelligencia hosszú távon ezt a munkát is kiegészíthetné, különösen olyan erdős területeken, ahol a farkasok ritkán kerülnek szem elé.