
A majmok felismerik, ha az emberek nem tudnak valamit
A Johns Hopkins Egyetem legújabb kutatása forradalmi eredményeket hozott: az emberszabású majmok képesek felismerni, ha az emberek nem rendelkeznek bizonyos szituációkban információval. Ez a képesség, amelyet korábban kizárólag az embereknek tulajdonítottak, új fényt vet az emberek és a majmok közös kognitív képességeire. A tanulmányt a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóirat közölte, és rámutat arra, hogy a majmok nemcsak képesek mások tudatlanságát felismerni, de aktívan próbálják felvilágosítani a “tudatlant”.
A majmok és az emberek közös kognitív képességei
A kutatók régóta úgy vélték, hogy az „elmeelmélet” (theory of mind) – azaz az a képesség, hogy felismerjük mások tudását vagy tudatlanságát – kizárólag az emberekre jellemző. Ez a képesség lehetővé teszi az emberek számára, hogy összetett módon kommunikáljanak, tanítsanak és együttműködjenek. Azonban a Johns Hopkins Egyetem kutatói most bebizonyították, hogy az emberszabású majmok is rendelkeznek ehhez hasonló kognitív képességgel.
Chris Krupenye, a tanulmány társszerzője és a Johns Hopkins pszichológiai és agytudományi adjunktusa szerint:
„Az egymás tudásában lévő hiányosságok érzékelésének képessége a legkifinomultabb szociális viselkedésünk középpontjában áll. Ez központi szerepet játszik az együttműködésben, a kommunikációban és a stratégiai viselkedésben.”
Krupenye kiemelte, hogy ez a képesség képezi az olyan emberi készségek alapját, mint a nyelvhasználat és a tanítás. A tanulmány eredményei arra utalnak, hogy ezek a képességek már több millió évvel ezelőtt kialakulhattak, jóval a modern ember megjelenése előtt.
A kísérlet: hogyan reagálnak a majmok az emberek tudatlanságára?
A kutatók három hím bonobóval (Nyota, Kanzi és Teco) végeztek kísérleteket, hogy teszteljék, hogyan értik a majmok mások tudását. A kísérlet során egy emberi kísérletvezető (Luke Townrow, a Johns Hopkins PhD-hallgatója) egy asztalnál ült, míg egy másik személy csemegét (szőlőt) rejtett el három csésze egyike alá.
Néha Townrow látta, hová rejtették el a csemegét, máskor viszont nem. A bonobó csak akkor kaphatta meg a csemegét, ha Townrow megtalálta azt. A kísérlet során Townrow mindig ugyanazt a kérdést tette fel: „Hol van a szőlő?”, majd tíz másodpercig várt.
Amikor Townrow látta, hová rejtették a csemegét, a bonobók általában mozdulatlanul vártak. Azonban, amikor Townrow nem látta a rejtett csemegét, a bonobók gyorsan és egyértelműen a megfelelő csészére mutattak. Néhány bonobó többször is ismételte a mutogatást, hogy emberi partnerük biztosan megértse az üzenetet.
Kanzi, a 43 éves bonobó különösen érdekes viselkedést mutatott. Nagyon motivált volt az étel iránt, és többször is kopogtatott, hogy Townrow észrevegye a mutogatását. Ez a reakció nemcsak a majmok kommunikációs képességét mutatta be, hanem azt is, hogy mennyire fontos számukra az információk megosztása.
A majmok szociális intelligenciája
A kísérlet eredményei alátámasztják a vadonban végzett korábbi megfigyeléseket is. Például a kutatók már korábban is észlelték, hogy a csimpánzok hangosan figyelmeztetik egymást a veszélyekre, ha úgy tűnik, hogy egy csoporttag nem tud egy fenyegetésről (például egy közeli kígyóról).
Krupenye szerint:
„Azt jósoltuk, hogy ha a majmok valóban észreveszik a tudatlanságot, amikor partnereik valami fontosnak nincsenek tudatában, akkor gyakrabban és gyorsabban mutogatnak. Pontosan ezt tették.”
Ez a képesség azt jelenti, hogy a majmok egyszerre két különböző nézőpontot képesek kezelni: tudják, hol van a csemege, de felismerik, hogy emberi partnerük nem tudja. Ez a kognitív képesség alapvető az emberi társas interakciókban is, hiszen az emberek aszerint alakítják kommunikációjukat, hogy mit gondolnak mások tudásáról.
Miért fontos ez a felfedezés?
A tanulmány nemcsak azt bizonyítja, hogy a majmok fejlettebb szellemi képességekkel rendelkeznek, mint azt korábban hitték, hanem új perspektívákat nyit az emberi intelligencia fejlődésének megértésében is. Krupenye szerint:
A terepen viták folynak a főemlősök képességeiről, és számunkra izgalmas volt megbizonyosodni arról, hogy valóban rendelkeznek ezekkel a gazdag képességekkel, amelyeket egyesek megtagadtak tőlük.”
A következő lépés annak megvizsgálása, hogy a majmok miért viselkednek így. Egyszerűen csak befolyásolni próbálják partnerük viselkedését, vagy megértik, hogy megváltoztathatják valaki más gondolatait?
A jövőbeni kutatások arra fognak fókuszálni, hogy a majmok kommunikációja vajon csak célorientált, vagy képesek kijavítani mások félreértéseit is. Akárhogy is, az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy az emberi szociális intelligencia gyökerei több millió évre nyúlnak vissza, és közös alapokon nyugszanak a majmok kognitív képességeivel.
A tanulmány teljes eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban olvashatják.
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!