A légszennyezés károsítja a gyermekek memóriáját

Egy új kutatás ismét megerősíti, hogy a légszennyezés  nem csupán a tüdőnkre, hanem a szellemi képességeinkre is jelentős hatással lehet. A Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) szakemberei egy olyan, apró méretű szennyezőanyagra figyeltek fel, mely szoros kapcsolatot mutatott a gyermekek tanulási képességeinek gyengülésével, valamint az Alzheimer-kór és a demencia kockázatával felnőttkorban.

A figyelem középpontjába került PM2.5, ami kevesebb mint 2,5 mikrométer átmérőjű részecskéket takar, gyakran porból, koromból, szerves vegyületekből és fémekből áll össze. Ezek az apró részecskék képesek mélyen a tüdőnkbe hatolni, sőt, a vér-agy gáton átjutva hosszú távú egészségügyi problémákat okozni. Különösen az ammónium-nitrát tűnik veszélyesnek, mely a fosszilis tüzelőanyagok égése és a mezőgazdasági tevékenységek révén kerül a légkörbe.

Az ammónium-nitrát és a memória kapcsolata

A kutatást vezető Megan Herting, a Keck Orvosi Kar népességtudományi és közegészségügyi tudományok adjunktusa szerint a PM2.5 és annak összetevői közül az ammónium-nitrátot azonosították, és ez egyértelmű kapcsolatban állt a gyermekek gyengébb tanulási és emlékezeti teljesítményével. „Az eredmények rávilágítanak, hogy az általános légszennyezési szabályozás mellett fontos lenne konkrét összetevőket, például az ammónium-nitrátot célzó szabályozások kidolgozása is” – mondta Herting.

A kutatás adatait az amerikai Adolescent Brain Cognitive Development Study (ABCD) elnevezésű vizsgálatból merítették, ez az ország legátfogóbb agyi tanulmánya gyermekek körében. Ezen adatok elemzésével a kutatók feltárták, hogy a PM2.5 nemcsak általánosan káros, hanem bizonyos kémiai összetevői különösen veszélyesek a kognitív fejlődésre.

A levegőszennyezés forrásai és a jövő kihívásai

A PM2.5 elsődleges forrása a fosszilis tüzelőanyagok égetése, de erdőtüzek, mezőgazdasági és tengeri aeroszolok, valamint egyéb kémiai reakciók is szerepet játszanak előállításában. Herting és csapata korábban nem talált egyértelmű összefüggést a PM2.5 és a gyermekek kognitív képességei között, azonban amikor az egyes összetevőket külön-külön vizsgálták, az ammónium-nitrát egyértelműen kiemelkedett.

Az eredmények tükrében szükség lenne olyan szabályozásokra, amelyek célzottan csökkentik az ammónia-kibocsátást a mezőgazdasági és ipari folyamatokban, valamint a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásában. Ezen felül fontos lenne a közösségek környezettudatosságának növelése, hogy a lakosság támogassa a szigorúbb szabályozásokat.

Az egészségünk megóvása és a jövő

Ez az új eredmény jelentős lépést jelenthet az egészségügyi és környezetvédelmi politikák formálásában. A jövőbeni kutatások célja lehet az ammónium-nitrát kognitív funkciókra gyakorolt hatásának pontos mechanizmusait feltárni. Emellett szükség lenne hosszú távú vizsgálatokra is, amelyek révén jobban megérthetnénk, hogyan járul hozzá a PM2.5 és annak különböző összetevői az időskori mentális hanyatláshoz.

A tudományos közösség számára is egyértelművé vált, hogy az egyes légszennyező anyagok különböző mértékben hatnak az agyi funkciókra. Az ilyen típusú kutatások eredményei hozzájárulhatnak a hatékonyabb szabályozásokhoz, amelyek célzottan védik a mentális egészséget, különösen a gyermekkori fejlődés szakaszában.