A kutyák agya drámaian összezsugorodott 5000 éve, a tudósok sem értik, mi történt

Az ember és a kutya kapcsolata több tízezer évre nyúlik vissza, de a tudósok még ma is új meglepetéseket fedeznek fel a háziasítás történetében. Egy friss kutatás szerint a kutyák agya körülbelül 5000 évvel ezelőtt kezdett jelentősen zsugorodni, és a jelenség valódi oka továbbra is rejtély. A kutatók szerint a változás nem a legelső háziasítás idején történt, hanem jóval később, amikor az emberek már állandó földműves településeken éltek.

Meglepő eredményeket hoztak az ősi koponyák

A kutatás során francia és belga régészeti lelőhelyekről származó ősi farkas- és kutyakoponyákat vizsgáltak meg CT-technológiával. A tudósok a koponyák belső üregének méretéből következtettek az egykori agy térfogatára. Az eredmények szerint a késő neolitikumban élő kutyák agya már akár 46 százalékkal kisebb lehetett a korabeli farkasokénál.

Különösen érdekes, hogy a legkorábbi „proto-kutyák” még nem mutattak ilyen változást. Egyes példányok agya kifejezetten nagyobb volt, mint a korabeli farkasoké. Ez arra utal, hogy az agyméret csökkenése nem közvetlenül a háziasítás első szakaszában történt.

A falusi élet formálhatta át a kutyákat

A kutatók szerint az áttörést az emberi települések kialakulása hozhatta el. Az állandó falvakban a kutyák teljesen új környezetbe kerültek: emberek, állatok, élelmiszerhulladék és folyamatos zaj vette körül őket. Elképzelhető, hogy az ilyen életmód kevésbé igényelte a farkasokhoz hasonló összetett problémamegoldó képességeket.

A kisebb agy ráadásul kevesebb energiát igényel. Egy hulladékon vagy maradékokon élő kutya számára ez evolúciós előnyt jelenthetett. A kutatók azt is feltételezik, hogy az emberek tudatosan vagy tudattalanul olyan kutyákat részesítettek előnyben, amelyek jobban alkalmazkodtak a települési élethez.

A kisebb agy nem jelent kisebb intelligenciát

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az agyméret önmagában nem egyenlő az intelligenciával. A modern kutyák rendkívül jól képesek kommunikálni az emberekkel, felismerik az emberi érzelmeket és szociális jeleket, ami teljesen más típusú intelligenciát igényelhet, mint a vadon élő farkasok túlélési stratégiái.

Thomas Cucchi kutató szerint a háziasítás nem „butábbá” tette a kutyákat, hanem olyan képességeket fejlesztett bennük, amelyek az emberekkel való együttéléshez szükségesek. A kutyák ma is rendkívül intelligens állatok, csak másféle készségekben erősek, mint vad őseik.

A rejtély továbbra sem oldódott meg

A kutatás új időpontot adott az agyzsugorodás kezdetére, de a pontos okokat még mindig nem ismerik. Elképzelhető, hogy több tényező együtt alakította át a kutyák evolúcióját: az élelemhiány, az emberi szelekció, a viselkedési változások vagy a települési élet stresszei.

A tudósok szerint további régészeti leletekre és vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy teljesen megértsük, miként vált a farkasból az ember egyik legközelebbi társa.