A közösségi média intenzív használata valójában elmélyítheti a magány érzését

Bár a közösségi média eredetileg a kapcsolatteremtést hivatott segíteni, egy friss amerikai kutatás szerint a túlzott használata éppen ellenkező hatást vált ki: minél több időt töltünk a platformokon, annál nagyobb eséllyel érezzük magunkat magányosnak – életkortól függetlenül.

A kutatás háttere

Az Oregoni Állami Egyetem Dr. Jessica Gorman vezetésével több mint 1500 felnőtt bevonásával végzett tanulmányt, amely kiterjesztette Dr. Brian Primack korábbi, fiatal felnőttekkel kapcsolatos kutatásait a középkorú és idősebb korosztályra is. Az adatokat úgy súlyozták, hogy reprezentálják az amerikai lakosságot.

A felmérésben a résztvevők arról számoltak be, milyen gyakran és mennyi ideig használják a közösségi médiát. A kutatók ezeket az adatokat egy standard magányosságmérőhöz viszonyították – és mindkét tényezőnél ugyanazt találták: minél több a használat, annál nagyobb a magányosság kockázata.

Gyakoriság és időtartam: nem mindegy, hogyan használjuk

A vizsgálat két különböző felhasználási mintát mért:

• Gyakoriság: hány alkalommal nézi meg valaki naponta a közösségi felületeket.

• Időtartam: mennyi ideig időzik az egyes alkalmak során.

Mindkettő szoros kapcsolatban állt a magányossággal. Azok, akik a használat gyakorisága alapján a felső 25%-ba tartoztak, kétszer nagyobb eséllyel számoltak be magányról, mint a legalacsonyabb 25%-ba tartozók.

Nem csak a fiatalokat érinti

A kutatók eredetileg a tizenéveseknél és fiatal felnőtteknél számítottak erős összefüggésre, ám a kapcsolat a középkorúaknál és az idősebbeknél is megjelent. Ez arra utal, hogy a közösségi média használata – akár sok rövid bejelentkezésről, akár hosszú görgetési szakaszokról van szó – minden életkorban kiszoríthatja a valódi kapcsolatokat.

Dr. Primack szerint az idősebb felnőttek különösen sebezhetők, mivel „digitális bevándorlók”, akik kevésbé ismerik az online kapcsolattartás szabályait, és nagyobb eséllyel cserélik fel az offline társas érintkezéseket képernyő előtt töltött időre.

A magány egészségügyi következményei

A magány nem csupán kellemetlen érzés. Számos betegség kockázatát növeli, többek között:

• szív- és érrendszeri problémák,

• depresszió,

• szerhasználati zavarok,

• párkapcsolati erőszak.

Az amerikai főorvos a magány egészségkárosító hatását napi 15 cigaretta elszívásához hasonlította.

Több közösségi média ≠ több társas kapcsolat

A világjárvány előtt is nőtt a magányosság mértéke, a COVID-19 pedig tovább súlyosbította a helyzetet. Ma már az amerikai felnőttek fele számol be magányról.

Az új eredmények egyértelmű üzenete: a közösségi média nem enyhíti a magányt. Sőt, a több görgetés, a több ellenőrzés gyakran csak elmélyíti azt. A becslések szerint sokan naponta 100–200 alkalommal néznek rá a közösségi oldalaikra, összesen napi 2–4 órát töltve velük – ez a szokás mégis inkább elszigetel, mintsem összeköt.

Mi a teendő? – Lépések a magány enyhítésére

Ha valaki magányosnak érzi magát, a több közösségi média nem megoldás. Ehelyett érdemes:

• a platformokat tudatosan, valódi kapcsolatok erősítésére használni (például hangüzenetek, videóhívások, találkozók szervezése),

• a késő esti görgetést más szokásokkal helyettesíteni (rövid séta, beszélgetés, közös családi program),

• közösségi tevékenységeket keresni (csoportos órák, önkéntesség, kortársi támogatás).

Az egészségügyi szakemberek és a munkaadók számára is fontos felismerni: a magányról érdemes rutinszerűen beszélni, és lehetőséget kínálni a kapcsolatteremtésre.

A közösségi alkalmazások szórakoztatóak és informatívak lehetnek, de nem jelentenek gyógyírt a magányra. A tanulmány üzenete világos: ha magányt érzünk, az emberi kapcsolatokhoz kell visszanyúlnunk – a közösségi média önmagában nem pótolja a valódi közelséget.

Az eredményeket az International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban publikálták.