A korallzátonyokat nemcsak a melegedés, hanem a vízszennyezés is pusztítja

A korallzátonyokat legtöbben a tengerek esőerdőiként emlegetik, hiszen a világ egyik leggazdagabb élővilágának adnak otthont. Ezek az ökoszisztémák azonban soha nem látott nyomás alatt állnak. A tudósok eddig főként az óceánok felmelegedését tartották a korallok legnagyobb ellenségének, ám egy új kutatás szerint egy másik, kevésbé ismert tényező is kulcsszerepet játszik a pusztulásukban: a tengervíz tápanyag-egyensúlyának felborulása.

A korallbetegségek rejtett oka

A kutatás középpontjában a Black Band Disease (fekete sáv betegség) állt, amely sötét csík formájában terjed végig a korallokon, elpusztítva az élő szöveteket. A fertőzés után csupán a fehér mészváz marad hátra.

A kutatók 2000 és 2023 közötti adatokat elemeztek, és megdöbbentő eredményre jutottak: a dokumentált kitörések 88 százaléka olyan területeken történt, ahol a víz tápanyagai egyensúlytalanná váltak. Ezzel szemben a járványoknak csak 16 százaléka kapcsolódott közvetlenül hőstresszhez.

Miért ennyire fontos a tápanyag-egyensúly?

A korallok és az őket segítő algák, baktériumok szoros együttélésben működnek. Ez az úgynevezett korall-mikrobiom biztosítja számukra a tápanyagokat és a védekezést.

Ha azonban a part menti szennyezés, a mezőgazdasági műtrágyák vagy a szennyvizek felborítják a víz kémiai összetételét, ez az érzékeny rendszer összeomolhat. Ilyenkor káros mikroorganizmusok szaporodhatnak el, amelyek betegségeket idéznek elő.

A melegedés és a szennyezés együtt még veszélyesebb

A felmelegedő tengervíz továbbra is komoly fenyegetést jelent, mert korallfehéredést okoz. A korallok ilyenkor elveszítik színes algapartnereiket, és legyengülnek.

Ha ehhez még tápanyag-egyensúlytalanság is társul, a betegségek sokkal gyorsabban terjedhetnek. Ez azt jelenti, hogy a korallzátonyokat egyszerre több stresszhatás éri.

Miért fontosak a korallzátonyok?

A korallzátonyok az óceánok területének kevesebb mint 1 százalékát fedik le, mégis a tengeri fajok mintegy negyedének biztosítanak élőhelyet. Emellett több százmillió ember megélhetését támogatják a halászat, a turizmus és a partvédelem révén.

A zátonyok eltűnése ezért nemcsak ökológiai, hanem gazdasági és társadalmi probléma is.

A megoldás a szárazföldön kezdődik

A kutatás szerint a korallzátonyok védelméhez nem elegendő csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ugyanilyen fontos a part menti szennyezések visszaszorítása, a fenntartható mezőgazdaság és a szennyvízkezelés fejlesztése.

A korallok jövője tehát nemcsak az óceánok hőmérsékletén, hanem azon is múlik, milyen állapotban tartjuk a part menti környezetet.