A klímaváltozás miatt az élelmiszereink kevésbé táplálóak

Sokat hallunk arról, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolja az élelmiszertermelést, különösen a terméshozamok szempontjából. Egyre több kutatás azonban egy kevésbé látványos, de annál aggasztóbb veszélyre mutat rá: az élelmiszereink tápértéke változik – és nem a kedvező irányba.

A Liverpool John Moores Egyetem kutatóinak új eredményei szerint a növekvő szén-dioxid-szint és a melegebb hőmérséklet megváltoztatja a gyakran fogyasztott növények kémiai összetételét. A növények egészségesnek tűnnek, gyorsabban növekednek, de kevesebb esszenciális tápanyagot tartalmaznak.

Ez a jelenség komoly következményekkel járhat a közegészségügyre nézve, különösen azokban az országokban, amelyek már most is küzdenek élelmiszerhiánnyal és krónikus betegségekkel.

„Munkánk nemcsak a megtermelt mennyiséget vizsgálja, hanem azt is, milyen minőségű ételek kerülnek az asztalra” – mondta Jiata Ugwah Ekele, a Liverpool John Moores Egyetem PhD-hallgatója.

Ekele kutatásának középpontjában az áll, hogy a környezeti stresszhatások – a megemelkedett szén-dioxid-szinttől az emelkedő hőmérsékletig – hogyan befolyásolják az élelmiszernövények tápanyagtartalmát.

Csapata népszerű leveles zöldségeket, például kelkáposztát, rukkolát és spenótot termeszt klímavezérelt növénytermesztő kamrákban az egyetemen. A kutatók a szén-dioxid-szinteket és a hőmérsékletet az Egyesült Királyság jövőbeli éghajlati előrejelzései alapján állítják be.

„Ezek a környezeti változások mindent befolyásolhatnak – a fotoszintézistől és növekedési ütemtől kezdve egészen a tápanyagok szintéziséig és tárolásáig” – mondta Ekele.

A növények életfolyamatainak nyomon követése

A kutatás részletesen vizsgálja, mi történik a növények belsejében. A tudósok klorofill-fluoreszcencia és kvantumhozam mérések segítségével követik nyomon a fotoszintetikus aktivitást a növekedés során.

Betakarításkor megmérik a terméshozamot és a biomasszát, majd kémiai vizsgálatokat végeznek a jelen lévő tápanyagok feltérképezésére.

Nagy teljesítményű folyadékkromatográfia és röntgenfluoreszcencia segítségével elemzik a cukrokat, fehérjéket, flavonoidokat, vitaminokat és antioxidánsokat.

Nagyobb termés, kevesebb tápanyag

A korai adatok szerint a növények valóban nagyobbra nőnek magasabb szén-dioxid-szint mellett. De ez nem jelenti azt, hogy egészségesebbek is lennének.

„Egy idő után a növényekben csökkent a kulcsfontosságú ásványi anyagok – például a kalcium – és bizonyos antioxidáns vegyületek mennyisége” – magyarázta Ekele.

A melegedés tovább súlyosbítja a helyzetet. A szén-dioxid- és hőstressz együttes hatása komplex módon befolyásolja a növekedést: a növények nem nőnek olyan nagyra vagy gyorsan, és tápértékük további romlást mutat.

Az egyik meglepő eredmény az volt, hogy nem minden zöldség reagált ugyanúgy. Egyesek tápanyagtartalma jelentősen csökkent, míg mások ellenállóbbnak bizonyultak.

„Ez a reakciók sokfélesége azt mutatja, hogy nem lehet általánosítani a növények között. Ez a komplexitás egyszerre izgalmas és kihívást jelentő, és emlékeztet minket arra, mennyire fontos több stresszhatás együttes vizsgálata” – tette hozzá Ekele.

A megváltozott tápanyagtartalom egészségügyi kockázatai

Lényeges kérdés, hogy milyen következményekkel jár, ha a növények elveszítik alapvető tápanyagaikat. A megemelkedett szén-dioxid-szint gyakran növeli a gyümölcsök és zöldségek cukortartalmát – ugyanakkor csökkenti a fehérje-, vitamin- és ásványianyag-szinteket.

„Ez az eltolódott egyensúly hozzájárulhat a magasabb kalóriatartalmú, de tápanyagban szegény étrendek elterjedéséhez” – hangsúlyozta Ekele.

„A megnövekedett cukortartalom különösen a gyümölcsök és zöldségek esetében növelheti az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát – főként olyan közösségekben, ahol már most is magas a nem fertőző betegségek előfordulása.”

Ha az emberek olyan ételeket fogyasztanak, amelyekből hiányoznak az esszenciális tápanyagok – például a fehérje, a vas vagy a kalcium –, az gyengítheti az immunrendszerüket, és súlyosbíthatja a meglévő egészségügyi problémákat. Ez különösen súlyosan érinti az alacsony és közepes jövedelmű országokat, ahol az élelmiszerválaszték korlátozott.

„Nem csupán az a kérdés, mennyi élelmiszert termelünk, hanem az is, hogy az milyen minőségű, és mennyiben járul hozzá az emberi egészséghez és jóléthez” – fogalmazott Ekele.

Globális kihívások az élelmiszerrendszerekben

Noha a kutatás a jövőbeli brit éghajlati viszonyokat szimulálja, az eredmények messze túlmutatnak az Egyesült Királyság határain.

„A globális észak élelmiszerrendszereit már most is próbára teszik a változó időjárási minták, a kiszámíthatatlan vegetációs időszakok és a gyakoribb hőhullámok” – jegyezte meg Ekele.

„A trópusi és szubtrópusi térségek pedig további, átfedő stresszhatásokkal küzdenek, például aszállyal, kártevőkkel és a talaj romlásával – miközben milliók élnek ezeken a területeken, akik közvetlenül a mezőgazdaságból élnek.”

Ekele reméli, hogy a kutatás ösztönözni fogja a további vizsgálatokat és az interdiszciplináris együttműködést. Hangsúlyozta: az élelmiszer több mint kalória – ez az emberi fejlődés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás alapja.

„A növénytudomány összekapcsolása az emberi egészség tágabb kérdéseivel elengedhetetlen – különösen a klímaváltozás és a nemzetek azon törekvése tükrében, hogy olyan élelmiszerrendszert hozzanak létre, amely nemcsak a termelékenységet, hanem az egészséget, az egyenlőséget és a fenntartható rugalmasságot is szolgálja.”

Fotó: Canva