A klímaváltozás legújabb következménye – a „mérgek királya” az arzén, fenyegetőbb mint valaha

A rizs a világ egyik legfontosabb élelmiszere, de egy új tanulmány szerint a „mérgek királya”, az arzén egyre nagyobb mennyiségben halmozódhat fel a rizsföldeken. A globális felmelegedés és a CO₂-szint emelkedése olyan talajkémiai változásokat indít el, amelyek fokozzák az arzén mozgását a talajból a növényekbe, és végül a tányérunkra.

Miért van arzén a rizsben?

Az arzén természetes módon jelen van a talajban és a vízben, de a rizstermesztés sajátos körülményei súlyosbítják a problémát. Az elárasztott rizsföldeken kevés az oxigén, így a vasásványok, amelyek normál esetben megkötik az arzént, feloldódnak. A melegebb klíma és a magasabb CO₂-szint pedig még inkább elősegíti ezt a folyamatot.

Következmény: több szervetlen (azaz az egészségre veszélyes) arzén kerülhet a rizsszemekbe.

A tanulmány fő megállapításai

Egy évtizedes terepkísérlet során a kutatók 28 rizsfajtát vizsgáltak szabad levegőn, CO₂-dúsított környezetben.
Az eredményeket modellezték Ázsia legnagyobb rizsfogyasztó régióira, és aggasztó trendet mutattak ki:

• Az élettartamra vetített rákkockázat (különösen tüdő- és hólyagrák esetében) akár 44%-kal növekedhet.

• Csak Kínában a rizsben lévő arzén miatt több mint 19 millió új rákos megbetegedés fordulhat elő évszázadunk közepére.

• A szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség kockázata is emelkedhet a hosszú távú arzénexpozíció következtében.

Egészségügyi szempontból a krónikus szervetlen arzén-expozíció toxikológiai hatásai jól ismertek: tüdő-, hólyag- és bőrrákot, valamint ischaemiás szívbetegséget okozhat. A modellezés rámutat továbbá a szív- és érrendszeri, illetve anyagcsere-betegségek fokozott kockázatára, amely a hosszú távú arzénexpozícióhoz kapcsolódik a magas rizsbevitelű populációkban.

A leginkább veszélyeztetett régiók

• Dél-Kína, Délkelet-Ázsia és Dél-Ázsia – ahol a rizs a mindennapi táplálkozás alapja, és gyakran elárasztott földeken termesztik.

• Azok a térségek, ahol arzénban gazdag talajvizet használnak öntözésre.

• Magas rizsfogyasztású országok, ahol a népesség jobban ki van téve a felhalmozódó arzén hatásainak.

Mit lehet tenni a rizs arzéntartalmának csökkentéséért?

Bár a helyzet aggasztó, többféle megoldás is létezik:

1. Növénynemesítés:

   • Olyan rizsfajták fejlesztése, amelyek kevésbé veszik fel az arzént a talajból.

2. Okos vízgazdálkodás:

   • Az állandóan elárasztott rizsföldek helyett időszakos vízelvezetés alkalmazása, ami visszahozza az oxigént a talajba.

3. Betakarítás utáni eljárások:

   • Bizonyos őrlési és főzési módszerek csökkenthetik a rizs arzéntartalmát.

4. Helyi alkalmazkodás:

   • Nincs univerzális megoldás: minden térségnek a saját talajtani és vízgazdálkodási adottságaihoz kell igazodnia.

A rizs jövője egy felmelegedő világban

Fontos kiemelni, hogy a század közepére vonatkozó előrejelzések bizonytalanságot hordoznak. A szakpolitikák befolyásolhatják a kibocsátási pályákat, a gazdálkodók pedig alkalmazkodhatnak a technológiai és gazdasági változásokhoz. Az étrendek is alakulnak a jövedelem, az urbanizáció és a migráció hatására, így a tényleges kitettség régiónként eltérő lehet.
A tudósok hangsúlyozzák: nem minden rizsfogyasztás jelent közvetlen veszélyt. A rizs továbbra is alapvető élelmiszer marad, de a klímaváltozás hatásai miatt a kockázatkezelés és a megelőző intézkedések kulcsfontosságúak lesznek.

• A gazdák változtathatnak az öntözési technikákon.

• A nemesítők előnyben részesíthetik a kevés arzént tartalmazó fajtákat.

• A közegészségügyi hatóságok monitorozhatják az arzénszinteket, és iránymutatást adhatnak a kockázatos régiókban.

A klímaváltozás, a CO₂-szint emelkedése és a rizstermesztés hagyományos módszerei együtt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy több arzén kerüljön a rizsbe – és ez komoly közegészségügyi kockázatot jelenthet. A kutatás üzenete világos: csökkenteni kell a rizs arzéntartalmát, miközben a globális élelmezésbiztonságot is megőrizzük.

Gyakori kérdések (FAQ)

Miért veszélyes az arzén a rizsben?
A szervetlen arzén rákkeltő hatású, és növeli a szív- és érrendszeri, valamint anyagcsere-betegségek kockázatát.

Minden rizsben magas az arzéntartalom?
Nem. A szint régiónként, talajtípustól, öntözési módszerektől és fajtáktól függően változik.

Lehet-e csökkenteni a rizs arzéntartalmát főzés közben?
Igen, bizonyos mosási és főzési technikák mérséklik az arzén mennyiségét, például ha a rizst bő vízben főzik, majd a vizet leöntik.

Hogyan reagálnak a kutatók és gazdák a problémára?
Növénynemesítéssel, öntözési gyakorlatok módosításával és a rizsfajták monitorozásával próbálják mérsékelni a kockázatokat.

A teljes tanulmány a The Lancet Planetary Health című folyóiratban jelent meg.

Fotó