A Kaszpi-tenger hanyatlása: veszélyben a természet, az emberek és az ipar

A Kaszpi-tenger – a világ legnagyobb, tengerrel nem rendelkező víztömege – drámai ütemben zsugorodik, és ez súlyos következményekkel járhat nemcsak az élővilágra, hanem az emberi egészségre, az iparra és a régió geopolitikai stabilitására is. Egy friss tanulmány szerint már most sürgős intézkedésekre lenne szükség a pusztító hatások mérsékléséhez.

A vízszint csökkenésének háttere

A Leedsi Egyetem kutatói szerint a globális felmelegedés következtében több víz párolog el, mint amennyi a folyókból a Kaszpi-tengerbe jut. Akkor is, ha sikerül 2 °C alatt tartani a globális felmelegedést, a vízszint akár 5–10 méterrel is apadhat. Ha a felmelegedés tovább folytatódik, a csökkenés mértéke 2100-ra elérheti a 21 métert is. Ez akár 112 ezer négyzetkilométernyi, azaz Izlandnál is nagyobb terület kiszáradását jelentheti.

Ökológiai katasztrófa fenyeget

A Kaszpi-tenger különleges ökoszisztémája több tucat olyan fajt rejt, amelyek sehol máshol nem találhatók meg, például a veszélyeztetett kaszpi fókát vagy a hat különféle tokfélét. A csökkenő vízszint azonban egyre szűkíti ezek élőhelyét, ellehetetleníti az ívási folyamatokat, és pusztítja a part menti lagúnákat, nádasokat, amelyek számos hal és vonuló madár számára létfontosságúak.

A fókák a kihalás szélén

A kaszpi-tengeri fókák – melyeket már 2008-ban veszélyeztetett fajként ismertek el – a téli hónapokban születnek a befagyott északi vizeken. A tanulmány szerint már egy 5 méteres vízszint-csökkenés is akár 81%-kal csökkentheti az újszülöttek számára biztonságos jégtakarót. Ha a hanyatlás folytatódik, a fókák elveszítik eddigi pihenő- és költőhelyeiket is.

Emberek és iparágak a veszély zónájában

Több mint 15 millió ember él a Kaszpi-tenger partján, és az ottani országok – Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán – jelentős mértékben támaszkodnak a tengerre halászat, hajózás és kereskedelem terén. A csökkenő vízszint azonban már most is elvágja a kikötőket a tengertől, és több ipari létesítmény a jövőben akár több tíz vagy száz kilométerre is kerülhet az új partvonaltól.

A Volga folyó – amely a Kaszpi-tenger egyetlen kapcsolata a világ tengereihez – veszélybe kerülhet, ami a nemzetközi kereskedelemre is súlyos csapást mérhet.

Egészségügyi kockázatok a száraz tengerfenék miatt

Az apadó víz miatt szabaddá váló tengerfenék ipari szennyező anyagokat, nehézfémeket és sótartalmú port bocsáthat ki, hasonlóan az Aral-tó katasztrófájához. Ez komoly légzőszervi megbetegedéseket okozhat, különösen a part menti települések lakóinál.

A mezőgazdaság és édesvízellátás összeomlása fenyeget

A csökkenő vízszint nemcsak az élővilágot és az ipart, hanem a mezőgazdaságot és az ivóvízellátást is érinti. Aktau városában például már most gondokat okoz a tengervíz sótalanítása. Emellett a Kaszpi-tenger éghajlatmódosító szerepe is csökken, ami szárazabb és forróbb időjárást hozhat Közép-Ázsiába.

Mit lehet tenni?

A kutatók sürgetik a regionális együttműködést, rugalmas védelmi rendszerek kialakítását, valamint az élőhelyek megőrzését új szemlélet mentén – nem rögzített határokkal, hanem a változó partvonalhoz alkalmazkodva. Emellett befektetésekre van szükség a biológiai sokféleség megfigyelésére, a part menti közösségek támogatására és az ipari infrastruktúra alkalmazkodására.

Simon Goodman, a kutatás vezetője hangsúlyozta: „A tengerszint csökkenése elkerülhetetlen, de most még van időnk felkészülni – ha gyorsan cselekszünk.”

Egy globális figyelmeztetés

A Kaszpi-tenger sorsa nemcsak a régiót érinti. Egyre világosabbá válik, hogy a klímaváltozás lokális következményei globális hatásokat válthatnak ki – legyen szó gazdaságról, közegészségügyről vagy geopolitikáról. Ez a tanulmány rávilágít arra, hogy sürgősen és közösen kell fellépnünk, ha meg akarjuk őrizni bolygónk egyik legkülönlegesebb, de most veszélyben lévő vízi ökoszisztémáját.