A Himalája fölötti viharfelhők a Föld klímáját is alakíthatják

Egy új kutatás szerint a Himalája térségében kialakuló erős monszunviharok nemcsak heves esőzéseket okoznak, hanem a Föld légkörének magasabb rétegeire és a globális klímára is hatással lehetnek. A tudósok arra jutottak, hogy a viharok fölött kialakuló különleges jégfelhők a vártnál több nedvességet juttathatnak a sztratoszférába.

Nem csak maga a vihar számít

A kutatók korábban úgy vélték, hogy a legfontosabb folyamat akkor történik, amikor az erős viharok áttörik a troposzféra és a sztratoszféra közötti határt. Az új tanulmány szerint azonban legalább ennyire fontos az is, ami ezután következik.

A viharfelhők fölött ugyanis vékony, jégben gazdag felhők alakulnak ki, amelyek hosszú ideig a magas légkörben maradhatnak. Ezek a felhők lassan vízpárát juttatnak a sztratoszférába, ami jelentős hatással lehet a klímára.

A gravitációs hullámok is szerepet játszanak

A kutatás szerint az erős viharok úgynevezett gravitációs hullámokat hoznak létre a légkörben. Ezek a hullámok keverik a különböző légrétegeket, és segíthetnek a nedvesség magasabbra jutásában.

A Himalája különleges domborzata miatt a légmozgások itt eltérően viselkednek, mint más trópusi területeken. Emiatt a térség különösen fontos lehet a globális légköri folyamatok szempontjából.

A sztratoszféra nedvessége a klímát is alakítja

A sztratoszférában található vízpára mennyisége kis változás esetén is jelentős hatással lehet a Föld éghajlatára. A magas légköri nedvesség befolyásolja a hőmegtartást, az ózonréteg működését és a légköri áramlásokat is.

A kutatók szerint ha a monszunviharok több nedvességet juttatnak a sztratoszférába, mint azt a jelenlegi modellek feltételezik, akkor a klímamodellek pontosságán is javítani kellhet.

A felhők szerepe továbbra is nagy kérdés

A tudósok régóta vizsgálják, hogy a felhők összességében hűtik vagy melegítik-e a bolygót. Az alacsonyabb felhők inkább visszaverik a napsugárzást, míg a magasabb, vékony felhők inkább bent tarthatják a hőt.

A Himalája fölött kialakuló magas jégfelhők ezért különösen érdekesek lehetnek a kutatók számára.

A jövőben még pontosabb mérések jöhetnek

A kutatócsoport műholdas megfigyelésekkel és magashegyi mérőállomások adataival szeretné pontosabban feltérképezni a folyamatot. A cél annak megértése, hogy ezek a láthatatlan légköri jelenségek milyen mértékben alakítják a globális klímát.

A szakemberek szerint a klímaváltozás miatt a jövőben erősebb monszunviharok alakulhatnak ki, ami tovább növelheti a magas légkörbe jutó nedvesség mennyiségét.