A hideg idő nagyobb veszélyt jelent a szívre, mint a hőség

Az utóbbi években a hőhullámok kerültek a figyelem középpontjába, ha egészségügyi kockázatokról van szó. Egy friss kutatás azonban meglepő eredményre jutott: összességében a hideg időjárás több szív- és érrendszeri halálesethez köthető, mint a meleg.

A probléma nem csak az extrém hideg napokkal van. A kutatás szerint már a hétköznapi, hűvösebb idő is jelentős terhelést jelenthet a szervezet számára.

A „komfortzóna” hőmérséklete és a kockázat növekedése

A vizsgálatok alapján létezik egy optimális hőmérséklet, amelynél a legalacsonyabb a szív- és érrendszeri halálozás kockázata. Ez körülbelül 23–24 °C körül van.

Amikor a hőmérséklet ettől eltér, a kockázat növekedni kezd.

A különbség azonban nem egyenletes:

• a hideg irányába történő eltérés sokkal nagyobb kockázatnövekedést okoz
• a meleg irányába történő eltérés kisebb mértékben növeli a halálozást

A hosszú távú adatok szerint a hideghez köthető halálesetek száma többszöröse a hőséghez kapcsolódóknak.

Miért terheli meg a hideg a szívet?

A hideg idő több élettani változást indít el a szervezetben, amelyek együttesen növelik a kardiovaszkuláris kockázatot.

Ilyen hatások például:

• az erek összehúzódása
• a vérnyomás emelkedése
• a szív fokozott terhelése

Ezek a folyamatok növelhetik a szívinfarktus és a stroke kockázatát, különösen azoknál, akiknél már fennáll valamilyen szív- és érrendszeri betegség.

A hidegben végzett hirtelen fizikai terhelés, például hóeltakarítás, különösen veszélyes kombináció lehet.

Nem csak az extrém hideg számít

Sokan úgy gondolják, hogy csak a szélsőséges hideg jelent veszélyt. A kutatás viszont azt mutatja, hogy a kockázat nem csak a rendkívüli időjárási helyzetekhez kötődik.

A mindennapi, „átlagos” hideg napok is hozzájárulnak a szív- és érrendszeri terheléshez.

Ez azért különösen fontos, mert ezekre a helyzetekre az emberek kevésbé készülnek fel, mint egy hőhullámra.

Kik vannak a legnagyobb veszélyben?

A hideg idő hatása nem mindenkit érint egyformán. A legnagyobb kockázatnak kitett csoportok:

• idősek
• szív- és érrendszeri betegségben szenvedők
• korábbi szívinfarktuson vagy stroke-on átesettek

Számukra a téli időszak nemcsak kellemetlen, hanem egészségügyi szempontból kifejezetten kockázatos is lehet.

Mit jelent ez a mindennapokban?

A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a hideget komolyan kell venni egészségügyi kockázatként.

A megelőzés alapjai egyszerűek, mégis gyakran alábecsültek:

• megfelelő öltözködés
• a test kihűlésének elkerülése
• hirtelen, intenzív fizikai terhelés kerülése
• a gyógyszerek pontos szedése

A szakértők szerint a hideg elleni védekezésnek ugyanolyan hangsúlyt kellene kapnia, mint a hőhullámok elleni felkészülésnek.

Mit tanulhatunk ebből?

A közgondolkodásban a hőség számít „látható” veszélynek, míg a hideg gyakran háttérbe szorul.

A kutatás azonban rámutat arra, hogy a hideg egy csendesebb, de hosszú távon nagyobb hatású kockázati tényező.

Ez különösen fontos a klímaváltozás korában, amikor az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbá válnak.

A hideg időjárás nem csupán kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent.

A legfontosabb felismerés, hogy nem csak az extrém körülmények veszélyesek. A mindennapi hideg is képes jelentős terhelést róni a szívre.

Ezért a tudatos védekezés és a kockázatok felismerése kulcsfontosságú lehet az egészség megőrzésében.