A hangyák is befolyásolhatják a klímaváltozást, meglepő felfedezést tettek a tudósok

A hangyákat legtöbben szorgalmas, mindennapi rovarokként ismerjük, amelyek szinte minden kontinensen jelen vannak. Egy új kutatás szerint azonban ezek az apró élőlények sokkal fontosabb szerepet játszhatnak a klíma szabályozásában, mint azt eddig gondoltuk. A tudósok arra jutottak, hogy a hangyák jelentősen befolyásolhatják a talaj széntároló képességét és a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét is.

Két irányba mozgatják a szenet

A kutatók világszerte számos hangyafaj fészkeit elemezték, és azt találták, hogy a hangyabolyokban átlagosan 22 százalékkal több szerves szén halmozódik fel, mint a bolyokon kívüli talajban. Ugyanakkor ezek a területek 84 százalékkal több szén-dioxidot is bocsátanak ki.

Ez elsőre ellentmondásosnak tűnhet. A hangyák ugyanis egyszerre segítik a szén talajban történő megkötését, miközben a légkörbe jutó kibocsátást is fokozzák. Hogy összességében nettó szénelnyelők vagy szénforrások-e, azt egyelőre nem tudják biztosan a kutatók.

A száraz területeken a legerősebb a hatás

A vizsgálatok szerint a hangyák különösen a száraz, tápanyagszegény területeken alakítják át a talajt. Sivatagos környezetben a bolyok környékén akár 74 százalékkal is nőhet a talaj széntartalma.

Ennek oka, hogy a hangyák folyamatosan növényi maradványokat, magokat és elpusztult állatokat hordanak a fészkükbe. Ez a felhalmozott szerves anyag a mikroorganizmusok számára tápanyagként szolgál, ami fokozza a talaj biológiai aktivitását.

Nem minden hangya egyforma

A kutatás szerint az sem mindegy, milyen fajról van szó. Egyes hangyák magokat gyűjtenek, mások levéltetveket „tenyésztenek”, míg ragadozó fajok állati eredetű maradványokat halmoznak fel.

Az is számít, hogy a fészek a felszínen vagy a talaj mélyén található-e. A növényi törmelékből épített bolyok különösen sok szenet képesek felhalmozni.

A klímaváltozás miatt nőhet a jelentőségük

A globális felmelegedés hatására számos hangyafaj új területeken jelenhet meg, például hidegebb vagy nedvesebb régiókban. Ahogy a populációik terjeszkednek, a talaj szénforgalmára gyakorolt hatásuk is egyre jelentősebb lehet.

A kutatók szerint a jövő klímamodelleiben már figyelembe kell venni a hangyák tevékenységét is, különösen a szárazföldi ökoszisztémákban.

Apró rovarok, globális hatás

Bár a hangyák mérete kicsi, ökológiai szerepük hatalmas. Talajt forgatnak, szerves anyagot mozgatnak, és befolyásolják a mikroorganizmusok működését. A mostani eredmények arra utalnak, hogy a Föld szénkörforgásában is sokkal fontosabb szerepük lehet, mint azt korábban feltételezték.