A Föld szíve 26 másodpercenként dobban

A szeizmológusokat évtizedek óta izgatja egy különös jelenség: egy kis szeizmikus impulzus, amely 26 másodpercenként ismétlődik. A Földnek ez a rejtélyes “szívverése”, amelyet először az 1960-as évek elején dokumentáltak, heves vitákhoz és eltérő elméletekhez vezetett a tudósok között, de a végleges magyarázat továbbra sem született meg.

Az impulzus felfedezése

E rejtély története Jack Oliver kutatóval kezdődik, aki az 1960-as évek elején vette észre először a “pulzust”. Az akkoriban rendelkezésre álló technológia segítségével Oliver a szeizmikus impulzusok forrását valahol az Atlanti-óceán déli részén vagy az egyenlítői részen határozta meg, és megjegyezte, hogy a nyári hónapokban az északi féltekén kifejezettebb volt. Az ő technológiája azonban korlátozott volt, így a tudósok későbbi generációinak kellett mélyebbre ásniuk a rejtélyben.

Hullámok: Az első gyanúsított

2013-ban az Amerikai Szeizmológiai Társaság konferenciáján Garrett Euler, Jack Oliver eredményeire építve szűkítette le az impulzus forrását egy konkrét helyre: Bonny Bayre a Guineai-öbölben. Euler azt állította, hogy az óceáni hullámok felelősek ezért a mikroszeizmikus aktivitásért. Elmélete szerint az áthaladó hullámok által okozott változó víznyomás nem gyakorol jelentős hatást a mély óceánfenékre. Ahogy azonban ezek a hullámok megközelítik a kontinentális talapzatot, ahol a szilárd talaj közelebb van a felszínhez, a nyomás deformálja az óceánfeneket. Ez a deformáció aztán szeizmikus impulzusok sorozatát generálja, amelyek a hullámok ritmusát utánozzák.

Vulkáni tevékenység: Egy alternatív elmélet

Miközben Euler hullámelmélete egyre nagyobb teret nyert, egy másik meggyőző magyarázat megkérdőjelezte. Yingjie Xia, a wuhani Geodéziai és Geofizikai Intézet munkatársa ellent mondva Eulernek azt állította, hogy az impulzusok valójában vulkáni tevékenységhez kapcsolódhatnak. Ő a Bonny-öbölben lévő São Tomé szigetén található vulkánt gyanúsította. Xia emellett a japán Aso vulkán közelében megfigyelt hasonló jelenségre is hivatkozott, ami megerősíti azt az érvet, hogy a rejtélyes szeizmikus lüktetések hátterében vulkáni tevékenység állhat.

A vita

A két oldal megalapozott elméletei ellenére még nem született konszenzus. A tudományos közösség továbbra is megosztott, és mindegyik tábor bizonyítékokkal alátámasztott, hihető magyarázatokkal szolgál. A hullámelmélet elegáns egyszerűségével az óceáni tevékenységgel magyarázza a pulzust. Míg a vulkanikus elmélet a Föld tüzes mélységeivel hozza kapcsolatba a Föld szívdobbanásának hangját.

A szeizmikus impulzusok eredete ovábbra is rejtély marad

A Föld 26 másodperces “szívverése” egyik a sok titok közül amit bolygónk rejt. Akár a hullámok, akár a vulkáni tevékenység, akár egy teljesen más, még felfedezésre váró tényező a valódi ok, a rejtély megoldásának keresése továbbra is a tudományos kutatás és vita motorja. A Föld ritmikus lüktetése egyelőre rejtélyes dallam marad.