A fák emlékezhetnek a korábbi aszályokra, egy évvel később is megváltozik a védekezésük
A fák nemcsak az aktuális szárazságra reagálnak, hanem a korábbi aszályok hatásait is megőrizhetik. Egy új amerikai kutatás szerint az észak-amerikai rezgőnyárfák leveleiben még egy évvel a vízhiány után is nagyobb mennyiségben termelődnek bizonyos, a növényevő rovarokkal szembeni védelmet szolgáló vegyületek. A hároméves kísérlet eredményei arra utalnak, hogy a fák korábbi környezeti tapasztalatai később is befolyásolhatják a növények működését, valamint a kártevőkkel és mikroorganizmusokkal kialakított kapcsolataikat.
Az aszály hatásait az erdőkben gyakran a kiszáradó levelek, a lassuló növekedés és a keskenyebb évgyűrűk jelzik. A vízhiány következményei azonban nem feltétlenül szűnnek meg akkor, amikor ismét elegendő csapadék hullik.
A Utah-i Egyetem kutatói most arra találtak bizonyítékot, hogy a korábbi száraz időszakok a fák következő évben kifejlődő leveleinek kémiai összetételét is befolyásolhatják.
A kutatás középpontjában az úgynevezett funkcionális aszályemlékezet állt. Ez a kifejezés nem tudatos emlékezést jelent, hanem azt a jelenséget, amikor egy növényt korábban ért környezeti hatás később is kimutatható változásokat idéz elő a működésében.
Három éven keresztül vizsgálták a fiatal nyárfákat
A kutatók 360 fiatal nyárfát neveltek a Utah-i Egyetem kísérleti kertjében 2021 és 2023 között. A növények szaporítóanyagát Utah és Colorado öt különböző erdőterületéről gyűjtötték.
Az észak-amerikai rezgőnyár különlegessége, hogy kiterjedt gyökérrendszeréből új hajtásokat fejleszthet, így egyes állományai genetikailag azonos egyedekből álló csoportokat alkotnak.
Ez lehetővé tette, hogy a kutatók hasonló genetikai hátterű növényeket különböző öntözési körülmények között vizsgáljanak.
A kísérlet egyes csoportjai rendszeresen elegendő vizet kaptak, míg másokat mérsékelt vagy súlyos szárazságnak tettek ki.
A vízhiányt úgy idézték elő, hogy az érintett növények a szokásos öntözővíz felét, majd egyes kezelésekben csupán a negyedét kapták meg. A későbbi években esővédő tetőkkel akadályozták meg, hogy a természetes csapadék megváltoztassa a kísérleti körülményeket.
A szakemberek külön vizsgálták azokat a fákat is, amelyek az előző évben szenvedtek aszályt, de a következő növekedési időszakban ismét megfelelő vízellátást kaptak.
Ez segített elkülöníteni az aktuális vízhiány és a korábbi aszály hosszabb távú hatásait.
Egy évvel az aszály után erősebb kémiai védekezést mutattak ki
A kutatás egyik legfontosabb eredménye a levelekben található szalicinoid fenolos glikozidokhoz kapcsolódik.
Ezek a vegyületek a nyárfák természetes kémiai védelmének részét képezik. A növényevő rovarok és más állatok számára kellemetlenné tehetik a levelek fogyasztását, így csökkenthetik a növényeket érő károsítást.
A kísérlet szerint azoknak a fáknak a levelei, amelyek először kerültek száraz körülmények közé, még nem mutattak jelentős növekedést ezeknek a vegyületeknek a mennyiségében.
A korábbi évben már aszályt tapasztalt növényeknél azonban más eredményt mértek.
2022-ben az előző évben vízhiánynak kitett fák levelei átlagosan 11 százalékkal több szalicinoid fenolos glikozidot tartalmaztak, mint a megfelelően öntözött összehasonlító csoportok.
A jelenség 2023-ban is megfigyelhető volt, amikor a különbség körülbelül 8 százalékot tett ki.
A kutatók szerint ez arra utal, hogy a korábbi szárazság olyan változást idézhet elő a növények működésében, amely a következő évben kialakuló levelekben is megjelenik.
A folyamat különösen érdekes, mert ezek a levelek már nem feltétlenül tapasztalták meg ugyanazt a vízhiányt, mint az előző évi lombkorona.
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!