arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

Ugyanannak a környezeti problémának a bemutatása egészen eltérő reakciókat válthat ki az emberekből attól függően, milyen szavakat használunk. Egy új amerikai kutatás szerint a növény- és állatfajok kihalása lényegesen nagyobb aggodalmat kelt, mint a biológiai sokféleség csökkenésének tudományos megfogalmazása. A több mint 7300 résztvevő bevonásával készült vizsgálat arra is rámutatott, hogy az érthető magyarázatok hatékonyabban növelhetik a természetvédelem iránti figyelmet, mint a válsághelyzetet hangsúlyozó kifejezések.

A természet pusztulásáról szóló hírekben gyakran találkozunk olyan fogalmakkal, mint a biodiverzitás, az ökoszisztéma-romlás vagy a biológiai sokféleség csökkenése. Ezek tudományosan fontos kifejezések, jelentésük azonban nem feltétlenül egyértelmű a szélesebb közönség számára.

Az amerikai Dél-kaliforniai Egyetem (USC) kutatói ezért azt vizsgálták meg, hogyan reagálnak az emberek a természet állapotának romlását bemutató különböző megfogalmazásokra.

A kutatás azért is különösen fontos, mert a természetvédelmi intézkedések társadalmi támogatottsága részben azon múlhat, mennyire sikerül érthetően bemutatni a környezeti problémák jelentőségét.

Több mint hétezer amerikai válaszait hasonlították össze

A kutatók az Understanding America Study országos felmérési program részeként 2025 júliusában és augusztusában gyűjtöttek adatokat.

A vizsgálatba 7338 amerikai felnőtt kapcsolódott be, akiket véletlenszerűen hat különböző kifejezés valamelyikével szembesítettek.

A résztvevők egy része a „biológiai sokféleség csökkenése”, mások a „természet pusztulása” vagy a „növény- és állatfajok kihalása” megfogalmazással találkoztak. A kutatók mindhárom változatot a „válság” szóval kiegészített formában is tesztelték.

A válaszadók ezt követően értékelték, mennyire ismerik az adott kifejezést, mekkora aggodalmat vált ki belőlük, mennyire tartják sürgetőnek a problémát, és támogatnának-e természetvédelmi intézkedéseket.

Egyes résztvevők kizárólag a kifejezést látták, míg mások rövid magyarázatot és növényeket, illetve állatokat bemutató fényképeket is kaptak.

Ez a módszer lehetővé tette, hogy a szakemberek összehasonlítsák a különböző szavak, valamint a kiegészítő tájékoztatás hatását.

A kihalásról szóló figyelmeztetések váltották ki a legnagyobb aggodalmat

Az eredmények jelentős különbségeket mutattak.

Azok körében, akik kizárólag egy kifejezést láttak, a „növény- és állatfajok kihalása” megfogalmazást 82 százalék ismerte, míg a „biodiverzitás csökkenése” jelentésű angol kifejezést mindössze 34 százalék.

Az előbbi megfogalmazás a válaszadók 84 százalékában váltott ki aggodalmat, szemben a tudományos szakkifejezéshez kapcsolódó 52 százalékkal.

A különbség arra utal, hogy a közismert, könnyen elképzelhető folyamatok erősebb érzelmi reakciót válthatnak ki, mint az elvontabb fogalmak.

A kutatók szerint ebben szerepet játszhat az is, hogy a kihalás fogalmával már gyermekkorban sokan találkoznak, például a dinoszauruszokról szóló könyvekben, múzeumokban vagy természetfilmekben.

A biológiai sokféleség ezzel szemben összetettebb tudományos fogalom, amely nemcsak az egyes fajok létezését, hanem a fajokon belüli genetikai változatosságot és az élőhelyek sokféleségét is magában foglalja.

Ezért a két kifejezés nem teljesen ugyanazt jelenti. Egy állatfaj állományának jelentős csökkenése például akkor is a biológiai sokféleség romlását jelezheti, ha maga a faj még nem halt ki.

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!