A delfinek szivacsokat használnak vadászathoz, a tudósok szerint ez már valódi kultúra lehet

A tudósok ismét lenyűgöző bizonyítékot találtak arra, hogy a delfinek intelligenciája jóval összetettebb lehet, mint azt korábban gondolták. Egy új kutatás során a szakértők ritka felvételeken dokumentálták, ahogy vadon élő palackorrú delfinek tengeri szivacsokat használnak eszközként a tengerfenéken történő vadászat során. A viselkedés ráadásul nem ösztönös: az állatok generációról generációra adják tovább egymásnak a technikát.

A kutatók szerint ez az egyik legerősebb bizonyíték arra, hogy a delfineknél valódi kulturális tanulás működik.

Tengeri szivaccsal védik az orrukat vadászat közben

A különleges viselkedést az ausztráliai Shark Bay térségében figyelték meg. Az ott élő indiai-csendes-óceáni palackorrú delfinek egy része tengeri szivacsot helyez az orrára, mielőtt a tengerfenéken kezd táplálékot keresni.

A szivacs afféle védőeszközként működik. Megóvja az állatok érzékeny orrát az éles kövektől, tüskéktől és más veszélyes tárgyaktól, miközben a delfinek a homokban és az üledékben rejtőző halakat kutatják fel.

A kutatók szerint a módszer rendkívül hatékony, ugyanakkor meglepően bonyolult is.

A szivacs zavarja a delfinek „szonárját”

A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy a szivacs viselése közben a delfinek echolokációja részben torzul. Ez azt jelenti, hogy a szivacs tompítja és megváltoztatja a hangjeleket, amelyekkel az állatok tájékozódnak és zsákmányt keresnek.

A szakértők szerint ez olyan lehet, mintha egy ember vastag maszkban próbálna tájékozódni. A delfineknek ezért meg kell tanulniuk kompenzálni az érzékelés torzulását.

A kutatás egyik vezetője szerint a technika elsajátítása hosszú éveket igényelhet. Nem véletlen, hogy a Shark Bay delfinjeinek csupán körülbelül 5 százaléka használ szivacsokat vadászat közben.

Anyáról borjúra öröklődik a tudás

A tudósokat különösen lenyűgözte, hogy a viselkedés szinte kizárólag anyáról utódra terjed. A fiatal delfinek éveken át figyelik anyjuk vadászati módszereit, majd fokozatosan sajátítják el a technikát.

Ez a fajta tanulás nagyon hasonlít az emberi kultúrák működésére. A kutatók ezért úgy vélik, hogy a delfinek társadalmi rendszere sokkal fejlettebb lehet, mint azt korábban feltételezték.

A szakértők szerint a „szivacsozás” az egyik legjobb példája annak, hogy az állatok képesek lehetnek kulturális hagyományok kialakítására.

A delfinek intelligenciája továbbra is meglepi a tudósokat

A delfinek már korábban is híresek voltak problémamegoldó képességeikről és fejlett kommunikációjukról. A mostani kutatás azonban újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy ezek az emlősök képesek lehetnek bonyolult tanulási folyamatokra és társas tudás átadására is.

A kutatók szerint az ilyen viselkedések vizsgálata segíthet jobban megérteni az intelligencia, a kultúra és az evolúció kapcsolatát az állatvilágban.