Hatalmas lyukak nyílnak meg a semmiből – mi történik Buriticupuban?

​A brazíliai Buriticupu városában, Maranhão állam északkeleti részén, az elmúlt hónapokban jelentősen megnövekedett a földcsuszamlások és víznyelők száma, amelyek több épületet elpusztítottak és mintegy 1 200 lakos otthonát veszélyeztetik. A helyi hatóságok 2025. február elején szükségállapotot hirdettek ki a helyzet súlyossága miatt. ​

A probléma gyökerei több évtizedre nyúlnak vissza; a térség homokos talaja különösen érzékeny az erózióra, amelyet az intenzív esőzések, a rosszul tervezett építkezések és az erdőirtás tovább súlyosbítottak. A helyiek által “voçoroca”-nak nevezett jelenség, amely az őslakos nyelvből származik és “a föld elszakadását” jelenti, az utóbbi időben egyre nagyobb méreteket öltött. ​The Guardian

A város közművekért felelős titkára, Lucas Conceição elmondta, hogy az önkormányzat nem rendelkezik elegendő forrással és kapacitással a helyzet kezelésére, beleértve az eróziós folyamatok megállítását és a veszélyeztetett lakosok áthelyezését. ​Reuters

A legfrissebb információk szerint a helyzet továbbra is kritikus. A hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik a területet, és próbálnak megoldásokat találni a további károk megelőzésére. A lakosok azonban továbbra is bizonytalanságban élnek, attól tartva, hogy otthonaik bármikor veszélybe kerülhetnek.

Mi okozza a víznyelők kialakulását?

1. Geológiai tényezők

• A homokos vagy laza talaj sokkal könnyebben aláássódik, mint a szilárdabb kőzetek. Buriticupu térségében a talaj nemcsak laza szerkezetű, hanem jelentős része agyagos és homokos, ami könnyen kimosódik.

• A talajrétegek alatt oldható kőzetek (például mészkő, dolomit, gipsz) is előfordulhatnak. Ezek víz hatására lassan feloldódnak, így üregek keletkeznek, amelyek egy idő után beszakadhatnak → karstosodás.

2. Hidrológiai tényezők

• Hosszú ideig tartó esőzések vagy hirtelen, nagy mennyiségű csapadék gyorsan átáztatja a talajt.

• Az esővíz lemossa a felső réteget, miközben az alsó részeket kioldja → talajerózió.

• A lejtős területeken a víz lefolyása különösen eróziót fokozó hatású lehet, amit Buriticupu domborzati viszonyai is elősegítenek.

3. Emberi tevékenység

• Erdőirtás: a növényzet eltávolítása megszünteti a gyökérzet stabilizáló hatását → lazább, erodálhatóbb talaj.

• Nem megfelelő várostervezés és rosszul kiépített csatornahálózat: a víz nem tud elvezetődni, hanem helyben áztatja a talajt.

• Mezőgazdasági tevékenységek, különösen a túllegeltetés és a nagy gépek használata szintén hozzájárulhat a talajszerkezet gyengüléséhez.

Buriticupu esete – egy tökéletes vihar

• A város térségében már 30 éve megfigyelhető a jelenség, de az utóbbi években a szélsőséges időjárás (intenzív esőzések) miatt a helyzet súlyosbodott.

• Az alap-infrastruktúra hiányosságai, a növekvő népsűrűség, valamint a természeti és emberi tényezők együttes hatása következtében alakultak ki a látványos és veszélyes víznyelők.

• Ezek nem klasszikus „kerek lyukak”, mint amit mészkővidékeken látunk, hanem gyakran kanyonokra emlékeztető hosszú, mély árkok, amelyek egyre nagyobb területet emésztenek fel.

A víznyelők kialakulása a következők együttes hatásából ered:

• Földtani adottságok (laza szerkezetű, oldható kőzetek)

• Felszínformáló erők (csapadék, gravitációs lejtőmozgások)

• Vízmozgás (felszíni és felszín alatti)

• Antropogén tényezők (erdőirtás, városfejlesztés hibái)

​A Buriticupu városában kialakult válsághelyzet rávilágít arra, milyen súlyos következményekkel járhat a természeti folyamatok és az emberi tevékenységek közötti egyensúly felborulása. A víznyelők nem csupán geológiai jelenségek – élő közösségek életét, biztonságát és jövőjét fenyegetik. A tudományos megértés és a felelős várostervezés kulcsfontosságú lehet abban, hogy hasonló katasztrófák megelőzhetők legyenek a jövőben. Ahhoz, hogy megóvjuk az érintett közösségeket, elengedhetetlen a fenntartható fejlődés, a környezet védelme és a megelőző intézkedések támogatása – nemcsak Buriticupuban, hanem világszerte.

Az alábbi videó további betekintést nyújt a helyzet súlyosságába: